A bakonyi üvegkészítés történetéről tart előadást Dohnál Szonja művészettörténész muzeológus 2013. január 8-án, kedden 16.30-kor a Laczkó Dezső Múzeumban.

A Bakony rengetegeiben az üvegkészítés mestersége, az üveghuták működése évszázados hagyományokra tekint vissza. A bakonyi üvegcsűrökben különböző zöldes és fehér színárnyalatú patika- és borosüvegek, poharak, kerek ablaküvegek készültek - kezdetben kivált használati célra.

A 18-19. században többek között Lókúton, Pénzeskúton, Somhegyen, Németbányán, Városlődön, Úrkúton működtek üveghuták. Ezek a települések nagyrészt az üvegcsűrök-üvegbányák létesítésének köszönhetően alakultak ki, és olykor nevükben is őrzik az itt folytatott mesterséget. Az erdőségek révén kötődtek a veszprémi püspökséghez, az Eszterházy és Zichy családokhoz, akik gyakran a megbízók is voltak. Az üvegesmesterek és családok német és cseh területekről érkeztek, életük során sokat vándoroltak, ugyanis az üveg készítéséhez nagy mennyiségű fára volt szükség - és ennek kitermeléséhez folyamatosan új erdőterületeket kellett meghódítani. A bakonyi üveghutákból fennmaradt legismertebb, úgynevezett "somhegyi üvegek" igazi mesterművek, amelyek virágmotívumos, állatalakos, monogramos, csiszolt díszítéssel készültek.

A bakonyi huták hagyományaira épült a 19. század második felében az ajkai üveggyár, melynek alapítója Neumann Bernát volt, akitől a század végén Kossuch János örökösei vették meg az üzemet, és igen hamar fel is virágoztatták. A gyár számtalan nehézséget átvészelve a mai napig működik.