A ló háziasítása alapvető jelentőséggel bírt az emberiség történelmében. Ez tette lehetővé a szárazföldek belsejének benépesülését, a szabad nomád életforma elterjedését. Forradalmasította a közlekedést, a szállítást, a vadászatot, a hadviselést, és nem utolsósorban a földművelésben is hasznosították a ló erejét.

A 20. század elején a bőrruhák (suba, ködmön) használatának megszűnésével a jászsági szűcsök hímzéstudománya is feledésbe ment. Hosszú, "Csipkerózsika-álom" után, az 1970-es évek második felében Fejér Mária tanárnő vezetésével a jászsági, valamint az újszászi hímző asszonyok közreműködésével megkezdődött az útkeresés a régi szűcsminták megmentésére.

A kiállítás kultúrtörténeti megközelítésben kíséri végig a kisgyermek megszületését - a várandóság, a szülés, a gyermekágy, a keresztelő, az élet a kisgyerekkel - témakörökben. A hagyományos népi kultúra emlékeit tárja a látogatók elé, kiegészítve a múzeum többi gyűjteményének idevonatkozó tárgyaival, valamint 21. századi tárgyakkal, fényképekkel, szokásokkal, megérzésekkel, megélésekkel.

A 100 éve született Örkény István Magyar Pantheon című egypercese ihlette a kamarakiállítást, amely a budapesti Memento Parkban szeptember közepétől látható. A Petőfi Irodalmi Múzeum által készített tablókon a jellegzetes Örkény-idézetek mellett korabeli plakátmásolatok és életképek emlékeztetnek a 60-as, 70-es évek hangulatára, az egyperces novellák születésének időszakára.

A Magyar Nemzeti Galéria grafikai gyűjteményének kamarakiállítása ez alkalommal egy ritkán előtérbe kerülő művészeti ágnak, a politikai karikatúrának egyik jeles képviselőjét, Faragó Józsefet (1866-1906) mutatja be a közönségnek. Faragó József korának egyik nagy hatású, jól ismert élcrajzolója volt, aki megújította a politikai karikatúra műfaját Magyarországon. A "Borsszem Jankó", majd a "Kakas Márton" munkatársaként országos hírű rajzoló volt. Maró, mindig telibe találó paródiáit, a napi politikai élet csatározásait kacagtatóan, mégis húsba vágó nyerseséggel bemutató jeleneteit hétről hétre várták az előfizetők.

Szokatlan időszaki tárlattal jelentkezik ez év október közepétől az Aquincumi Múzeum. A múzeum kutatói - régészei és restaurátorai - ez alkalommal ugyanis legkedvesebb tárgyaikat mutatják be. A nem titkoltan szubjektívebb hangvételű kiállítással a munkatársak célja, hogy a régészetet közelebb hozza a látogatókhoz, személyes élményeken, tárgyakon keresztül.

Felsőszopori Tóth Ágoston honvéd ezredes, akit a XIX. századi magyar katonai térképészet egyik legjelentősebb személyeként, valamint az 1848-1849-es szabadságharc egyik igen tehetséges katonai vezetőjeként tartanak számon, 1812. október 28-án született a Somogy megyei Marcaliban. Édesanyjának testvére, Kőszeghy Mártony Károly (1783-1848) a császári királyi hadmérnöki kar egyik kiváló törzstisztje, akinek nevéhez számos találmány köthető, nagy tiszteletben állt a családban. Személye indította a szülőket arra az elhatározásra, hogy gyermeküket a katonai pálya felé irányítsák, s 1827-től a bécsi katonai akadémián folytassa tanulmányait.

A tárlat a XII. kerület mozitörténetébe vezeti be a látogatókat. A rendszerváltozás előtt négy mozi működött a kerületben: Alkotás, Ugocsa, Rege és MOM. Ezeknek kívántunk emléket állítani.

A Magyar Nemzeti Galéria kiállítása arra tesz kísérletet, hogy a műterem az utóbbi fél évszázadban megtapasztalható jelentésváltozásainak néhány fontos aspektusát feltérképezze. A műterem ugyanis nemcsak személyes élettér, hanem - az alkotást meghatározó és annak nyomait rögzítő - művészi univerzum is.