A Pásztói Múzeum 1984 október 4-én jött létre, első kiállítóhelye, a pásztói Oskolamester háza megnyitásával. Hogy a frissen újra várossá nyilvánított településen érdemes múzeumot szervezni, azt még az alábbi körülmények indokolták.

1. A hatvanas-hetvenes évek során Dr. Valter Ilona régész vezetésével zajlott feltárások során jelentős középkori műemlék együttes került felszínre (Kora középkori Bencés, később Ciszterci Apátság, Középkori üveghuta, Oskolamester háza, Hatszögletű kápolna).

2. Csohány Kálmán kétszeres Munkácsy díjas grafikusművész értékes kortárs képzőművészeti gyűjteményt hagyott szülővárosára.

3. Pintér Nándor középiskolai tanár a hetvenes években helytörténeti gyűjteményt állított össze.

4. 1989-ben Dr. Rajeczky Benjamin zenetudós hagyatéka került a múzeumba és megvalósult a Rajeczky emlékszoba.

5. Jelen sorok írója természettudományos muzeológusként került a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezetbe azzal a céllal, hogy a régóta gazdátlan Nógrád Megyei Természettudományi Gyűjteményt átvegye és továbbfejlessze. A végleges elhelyezés és a kiállítás lehetőségét az akkori Megyei Múzeumi Szervezet vezetői és Dr. Kecskeméti Tibor szakfelügyelő egy leendő Pásztói Múzeumban látták.

1989 szeptemberében elkészült a barokk kolostorépület rekonstrukciója. A tervek kifejezetten múzeumi célú hasznosítást írtak elő, ennek ellenére, az épület döntő részét a városi könyvtár foglalta el. A kényszerű társbérletnek 1995-ben az egyházi kárpótlás vetett véget. A „régi-új" tulajdonos Ciszterci Rend hozzájárulásával 1997 szeptember 1-én a múzeum a barokk kolostorépületet kiürítve átvehette. Ezt az eseményt négy állandó kiállítás berendezése követte. 1997-ben a Csohány Kálmán emlékére és a Ciszterci Rend története a középkorban, majd 1998-ban az Évmilliók üzenete Nógrádban és a Mozaikok Pásztó történetéből. A tárlatok megvalósítását a minisztérium és a Soros Alapítvány támogatásai tették lehetővé.

Művészettörténet

2001-ben az intézmény művészettörténész muzeológust kapott Shah Gabriella személyében. Megvalósult a Csohány Galéria a műemléki negyed egy korábban óvodaként szolgáló épületében. Ennek révén a rendházban két termet is nyertünk időszaki kiállítások rendezésére. Kolléganőm olyan nemzetközi ismertségű alkotókat nyert meg ahhoz, hogy Pásztón állítsanak ki, mint Péreli Zsuzsa, Jankovics Marcell, Gyulai Líviusz és Sára Sándor. Ugyancsak Shah Gabriella érdeme a gyermekéveit Pásztón töltő Kossuth-díjas filmrendező: Gaál István emlékszobájának megvalósítása és a Gaál István filmnapok megrendezése.

Tudományos kutatómunka a Pásztói Múzeumban

Bükki barlangok kitöltésének őslénytani vizsgálatával már a hetvenes években elkezdtünk foglalkozni. A vizsgálati módszer lényege az üledék iszapolása és alapos átválogatása volt, melynek révén a legapróbb leletek, főleg a kronológiai és őskörnyezeti következtetések szempontjából kulcsfontosságú kisemlős maradványok nem mennek veszendőbe. A nyolcvanas-kilencvenes évek során több bükki barlangban végeztünk rétegazonosító ásatást (Pongor-lyuk, Peskő-barlang, Kőrös-bérci-barlang, Lök-völgyi-barlang).

A kilencvenes évek közepétől kezdtük meg a miocén korú mocsári és lagúna üledékek gerinces őslénytani vizsgálatát. Pásztó közelében erre több lehetőség kínálkozott, ugyanakkor ez a kutatási irány Magyarországon még gyerekcipőben járt, így külföldi példák nyomán teljesen új gyűjtési módszertant kellett kidolgozni. Munkánkhoz az OTKA is támogatást nyújtott. Dolgoztunk Sámsonháza, Mátraszőlős, Litke és Felsőtárkány környékén. Eredményeinket hazai és nemzetközi szakmai fórumokon publikáltuk.

Őslénytani kutatótáborok

A nomád táborok szervezését már 1982-ben elkezdtük. A táborok fő céljai voltak, hogy az önkéntesen jelentkező középiskolás korú fiatalokat ismertessük meg a természet közeli élet szépségeivel. Hozott alapanyagból magunk főztünk. Két héten keresztül sátorban laktunk, forrásoknál, vagy lavórokban mosakodtunk. Ugyancsak lényeges célunk volt, diákjaink kóstoljanak bele az őslénytani kutatómunka terepi részébe, ízleljék meg az önálló felfedezés élményét.

A kibontakozás

2005-ben Dr. Kovács Anna megyei múzeumigazgató hozta meg azt a stratégiai döntést, mellyel hozzájárult ahhoz, hogy a Pásztói Múzeum egy második számú természettudományos muzeológusi és egy múzeumpedagógusi státuszt kaphasson. A két új munkaerő Pászti Andrea és Zentai Evelin rövidesen megmutatták oroszlánkörmeiket: kidolgozták a Pásztói Múzeum múzeumpedagógiai programját, mely országos elismerésben részesült: az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Oktatási és Képzési Központja a legjobb múzeumpedagógiai kezdeményezés kategóriában a Pásztói Múzeumnak nívódíjat adományozott.

A két lány 2008-2010 között óriási munkával három uniós pályázatot dolgozott ki. Közülük legfontosabb a TIOP 1.2.2-09/1-2010-0047: A Pásztói Múzeum tanulmányi raktárának és múzeumpedagógiai oktatótermének kialakítása c. pályázat, mely a pásztói ciszterci rendház alatti közel 200 m2 alapterületű pincerendszer teljes felújítását és hasznosítását valósította meg.

A 30 éve egyetlen kiállítóhellyel induló intézmény ma már 10 állandó kiállítással és rendszeres időszaki tárlatokkal várja látogatóit. A teljes tárlatvezetés kb. másfél óra. Ezen túl a fiatalságot és a felnőtteket változatos programokkal, foglalkozásokkal várjuk.