2024.03.06.
Dobó István Vármúzeum

Egri vár bora 2024

2024.02.28.
Intercisa Múzeum

Ingyenes múzeumlátogatási alkalom

2024.02.26.
Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum

Süveges Rita lett az Eszterházy Arts Awart közönségdíjasa

2024.02.07.
Petőfi Irodalmi Múzeum

A 2024-es Térey-ösztöndíjasok

2024.02.07.
Laczkó Dezső Múzeum

Sikeres évet zárt a Laczkó Dezső Múzeum

2024.02.03.
Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont

Újabb bútoregyüttessel gazdagodott a gyulai múzeum

2014.10.17.
hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:

Az első kínai császár, Csin Si túlvilági "Disneylandje"


Az agyaghadsereg tisztje (Forrás: Wikimedia Commons) Hogy mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás, a diktátor vagy a rettegés, soha sem tudjuk meg…

Hitler köztudottan hipochonder volt, ráadásul retteget a tablettáktól, így a több mint 80 féle orvosságot javarészt injekció formájában vette magához (többek között - légyottjaira készülve - a viagra primitív elődjét is.). Sztálin ugyanakkor annyira félt a mérgezéstől, hogy minden asztalára kerülő ételt előbb orvosokkal vegyileg elemeztetett, sőt, időként a szobája levegőjéből is mintát vetetett szakemberekkel - szintén elemzés céljából.

 

Csin Si, az első kínai császár is (aki egyébként királyként kezdte, de végül császári rangra emelte magát) erős félelmekkel küzdött. Az örök élet elizírjét hiába keresve végül döbbenetes méretű építkezésbe fogott - mindössze 13 évesen. Mintegy százezer négyzetkilóméteren építtette fel saját nekropoliszát, melyet a mai napig sem sikerült teljes egészében feltárniuk a régészeknek.

 

Agykatonák és agyagágyasok

 

Csin Si nemcsak a haláltól félt, hanem a halál utáni élettől is. Rettegésének köszönhetjük azt a 8000 fős agyaghadsereget, amelynek a világ minden részéről csodájára járnak. A császár szolgáit, lovait, ágyasait a sírba vitte magával - eredeti és agyag "formátumban" egyaránt. (Ágyasait és a nekropoliszt építő munkásokat állítólag élve temették el vele!) Hadseregét azonban nem tudta a túlvilági útjára magával vinni. A különlegesen kiképzett testőrség valószínűleg nem lett volna hajlandó alávetni magát az uralkodó óhajának, miszerint kövesse őt halálába is, ráadásul szolgálataikra az új uralkodó is igényt tartott.

 

Csin Sinek azonban nagy szüksége volt hadseregére a túlvilágon is, hiszen ellenségei életében szép számmal akadtak, akikről jogosan feltételezhette, hogy haláluk után bosszút forralnak majd ellene. (Ezen a ponton némi logikai bukfencet fedezhetnek fel az agyafúrtabbak: hiszen Csin Sinek a haláltól tartania ebben e túlvilági állapotában már nem volt szükséges, viszont hatalmát azért félhette az illetéktelenektől). Ezért hát a környék legtöbb fazekasműhelyében éveken át szinte csak agyagtestőröket gyártottak. A lábak sorozatgyártásban készültek, a felsőtestek már változatosabb kidolgozással, a katonák arca pedig mind egyedi arcvonásokkal rendelkezett. Mind a 8000! Valószínűsítik, hogy arcukat azokról a katonákról mintázták, akik a császár hús-vér testőrségét alkották.

 

Arany mezők, ezüst folyók

Csin Si tejhatalmát a túlvilágon is éreztetni kívánta alattvalóival. Nem elégedett meg 8000 fős agyaghadseregével, agyagszolgáival, sőt agyagágyasaival. Nekropoliszában hatalmas birodalmának kicsinyített mását formáztatta meg: túlvilági "Disneylandjében" térképhűen domborodtak a hegyek és kanyarogtak a folyók. Nem is akármilyenek! Csin Si higany folyókkal vette körül sírját. Feltételezések szerint vízimalom szerű gépezettel hajtották a "ezüst" folyókat, amelyek egészen addig "hömpölyögtek" Csin Si új "hazájában", amíg a malmot hajtó föld alatti folyócskák ki nem száradtak.

 

 

A hallhatatlanságot szimbolizáló higany folyók évezredeken át védték az uralkodó sírját. A régészek a mai napig nem merészkedtek át a mérgező "folyamon". Csin Si agyagágyasai pedig hiába várják őket… Egyelőre…