Kékfogú Harald dán király építhette azt a viking erődöt, amelyet a közelmúltban tártak fel Dániában, Koge városától nyugatra. Az erődítmény a szénizotópos vizsgálatok szerint a Kr.u. 9. és a 11. század között készülhetett.

A Dán Vár Központ (DCC) és az Aarhus Egyetem régészei szeptemberben jelentették be, hogy egy viking erődöt tártak fel Dániában, Koge városától nyugatra, a tengerparton. Akkor a tudósok biztosak voltak abban, hogy egy viking körgyűrűs erődítményt találtak, azóta azonban az intenzív tudományos eszmecserék hatására úgy látják, hogy inkább egy 10. századi építményről van szó - mondta el Nanna Holm, a DCC kurátora. A körgyűrűs erődök építése inkább a korábbi évszázadokban volt jellemző.

A szénizotópos vizsgálatok eloszlattak minden kételyt az erődítmény viking volta felől, ugyanis az északi kapu környékén talált elszenesedett gerendamaradványokból vett minták alapján az erődöt valamikor a 9. és a 11. század között építették.

A kutatók még most is dolgoznak egy pontosabb kronológiai meghatározáson - közölte Soren Sindbaek, az Aarhus Egyetem professzora.

"Most még nem tudjuk biztosan megmondani, hogy az erőd Kékfogú Harald alatt épült vagy sem, de a jelek mind erre mutatnak" - idézte a Past Horizons régészeti portál Sindbaeket, aki szerint a következő évben már megnyugtató választ tudnak adni a kérdésre.

Az ásatást ugyan idén befejezték, máris számos érdekes tényt sikerült megállapítani az erőddel kapcsolatban. A régészek szerint például a leletekből arra lehet következtetni, hogy az erődítményt a tengerrel egy mesterséges keskeny öböl kötötte össze, amelynek a kialakításához több száz tonna nehéz agyagot kellett megmozgatni.

Nanna Holm szerint ez azt bizonyítja, hogy az erődítmény nem csupán praktikus szempontok alapján épült, de egyben erőt mutató hatalmi szimbólum is volt.

Az erődítmény a kutatók szerint szoros rokonságot mutat több Dániában található viking erőddel, mind például Fyrkat, Aggersborg vagy Trelleborg. Ezek az erődítmények minden kétséget kizárólag Kékfogú Harald uralkodása alatt épültek, és ez arra utal, hogy a most feltárt Borging ugyanannak az erődépítési hullámnak volt az eredménye.

Sindbaek szerint az említett erődítmények számos részletben hasonlatosak egymással, és ez alól nem kivétel Borging sem. A sánc és a kapuk hasonlósága mellett a régészek feltártak egy a fal mentén futó, faborítású utcát is, amelyhez hasonlót találtak Fyrkat, Aggersborg és Trelleborg esetében is. Emellett Borging méretei szintén azonos építtetőre utalnak, ugyanis a sánc 10,6 méter széles, pontosan annyi mint a Fyrkatnál feltárt.

"Nehéz elkerülni azt a benyomást, hogy azonos mester keze van a dologban" - mondta Sindbaek.
I. Kékfogú Harald király (Kr.u. 935-986) nevéhez fűződik a dánok kereszténységre térítése. Harald nemcsak Dániát, de egy rövid ideig Norvégiát is uralta.

(MTI)