2024.03.06.
Dobó István Vármúzeum

Egri vár bora 2024

2024.02.28.
Intercisa Múzeum

Ingyenes múzeumlátogatási alkalom

2024.02.26.
Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum

Süveges Rita lett az Eszterházy Arts Awart közönségdíjasa

2024.02.07.
Petőfi Irodalmi Múzeum

A 2024-es Térey-ösztöndíjasok

2024.02.07.
Laczkó Dezső Múzeum

Sikeres évet zárt a Laczkó Dezső Múzeum

2024.02.03.
Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont

Újabb bútoregyüttessel gazdagodott a gyulai múzeum

2014.12.22.
agyagművesség, kerámia, hír, iparművészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:

Először láthatja a kínai közönség a tavasszal átszámolva nyolcmilliárd forintért elkelt több mint 500 éves csirkés porceláncsészét, amelyet a hétvégén a sanghaji Long Múzeumban mutattak be.

 

A mindössze 8 centiméter átmérőjű, egy kakast, egy tyúkot, csibéket és lilomokat ábrázoló csészécske a világ legdrágább áron elkelt porcelánja, 36 millió dolláros vételára miatt áprilisban hatalmas visszhangot váltott ki a kínai és nemzetközi sajtóban.


A Ming-dinasztia (1368-1644) korabeli, azon belül is Csenghua császár uralkodása idejére (1465-1487) datált ivókupát a Shotheby's aukciósház hongkongi árverésén egy újgazdag sanghaji milliárdos, Liu Ji-csien vásárolta meg. A 900 millió dollárra becsült vagyonnal rendelkező Liu két hatalmas sanghaji magánmúzeuma mellett (mindkettő a Long Múzeum nevet viseli) azzal is híres az újonnan vagyonosodottak közt, hogy taxisofőrből ingatlan- és gyógyszeripari beruházásaival került a milliárdosok klubjába és többszörösen rekordot döntött egy-egy művészeti alkotásért fizetett összeggel.


A csésze köré a Long Múzeum egy átfogó, nagy volumenű kiállítást szervezett, annak történelmét és a Csenghua-időszakot részletesen bemutatva. A cél az volt, hogy a csészécske ne csupán ára, hanem története miatt is ismertté váljon a kínai látogatóközönség előtt - mondták el az MTI-nek a helyszínen az Egy kínai császár élete és kora című kiállítás szervezői. A tárlat iránt az első két kiállítási napon igen nagy érdeklődés mutatkozott, az átlagos látogatószám két és félszeresét regisztrálták.


A február 8-ig megtekinthető kiállítás kínai sajtóban nyilatkozó kurátora, Hszi Hszia-tung úgy fogalmazott, a Csenghua-időszakból fennmarad kerámiák, festmények és kalligráfiák igen ritkának számítanak Kínában.


Csenghua császár idejét a kínai porcelángyártás "második aranykoraként" is említik, ebből az időszakból főképp fehér alapon madár-, bogár- és virágábrázolással ellátott finomporcelánok kerültek ki. A Sanghajban látható csirkés ivócsésze nem az egyetlen fennmaradt a Ming-dinaszta korából, összesen 14 van belőlük, 3 ezekből magántulajdonban.

 

(MTI)