A magyarországi kisebbségek és nemzetiségek reprezentációja a hazai múzeumokban; a szentendrei múzeumhálózat múltja-jelene-jövője és a Skanzen koncepcióváltása; egy párizsi Jedi lovag egy képekkel teli dobozból; és nem utolsósorban az első MúzeumCafé-díjas és az elismerést kiérdemelt munkája - mindez és még sok minden más érdekesség a múzeumok világából a most megjelent április-májusi MúzeumCaféban.


Kevés vagy több mint elég annyi múzeum egy városban, mint amennyi Szentendrén van? - teszi fel a kérdést szerzőnk a Duna-parti "művészváros" múzeumhálózatának kialakulását és történetét elemző írásában.

A Múzeumguide-ot követő Disputában Buzinkay Péter, a KÖH Műtárgyfelügyeleti irodájának vezetője, két művészetörténész-muzeológus: a Szépművészetiből Lengyel László, a Nemzeti Galériából pedig Bellák Gábor, valamint Einspach Gábor igazságügyi műtárgyszakértő válaszol arra a szerkesztőség által feltett kérdésére, miszerint kinek a feladata kellene legyen a műtárgyak eredetiségének megállapítása és ennek felelősségteljes igazolása?

A Műhelyben megtudhatjuk, hogy hol függött eredetileg a Vatikánban - V. Pius pápa egykori kápolnájában - a szegedi múzeum Vasari-tondója, és hogy hogyan ábrázolták az egri Érseki Könyvtárban őrzött Barkóczy-albumban Mária Teréziát és családjának tagjait; újra beszélünk víz alatti örökségünkről és az ezt feltáró speciális régészetről; bemutatjuk a XIV. kerület és a Mezőgazdasági Múzeum közös múzeumpedagógiai kezdeményezését, két Indiában ismertté lett magyar művész, anya és leánya hazatérő hagyatékát, s végül a Völgységi Múzeum kisebbségkutatási programjának eddig látható és olvasható eredményeit.

A lap érdeklődésének fókuszába helyezett Posztamensre ezúttal a hazai kisebbségek és nemzetiségek múzeumi reprezentációjának sok kérdést felvető helyzete került.

A Múzeumnegyedben "a szentendrei skanzen kapcsán" arról esik szó, hogy mi különbség a cut&paste- és a copy&paste-muzeológia között, és hogy mindez hogyan jelenik meg a múzeumi interface-en, majd a roveretói modern-kortárs múzeumba, azután pedig a százhúsz éves balassagyarmati Palóc Múzeumba látogatunk el.

Lapunk idén márciusban adta át először a szerkesztőség által tavaly alapított MúzeumCafé-díjat: az elismerést a szakmai kuratórium döntése értelmében Kalla Zsuzsa irodalomtörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa érdemelte ki a balatonfüredi Jókai Mór Emlékház tavaly megnyílt új állandó kiállításáért: a lapban olvashatják a díjátadón elhangzott laudációt, majd egy interjút a díjazottal.

Ezt követően Marc Restellini, a Pinacothéque de Paris - a francia múzeumi élete fenegyerekének tartott - igazgatója beszél intézményéről és szakmai elképzeléseiről; Bereczki Ibolya, a NKA Múzeumi szakkollégiumának vezetője a pályázati pénzek kihasználásának lehetőségeiről számol be, s végül az MTV műsorvezetője, Veiszer Alinda mesél múzeumi élményeiről.


A lapot záró nyolcoldalas angol nyelvű összefoglalóból pedig a határon túli érdeklődők is megismerkedhetnek mindazzal, amit ezúttal a múzeumok világából kínál a kéthavonta megjelenő MúzeumCafé.