Több mint 10 ezer önkéntes vett részt abban a régészeti kutatásban, amelyben Dzsingisz kán sírjának lehetséges helyét próbálják meghatározni több mint 84 ezer műholdfelvétel átböngészésével. A hatalmas segítségnek hála, a régészek 55 lehetséges régészeti lelőhelyre szűkítették a keresést - írja a brit Daily Mail internetes kiadása.

A legtöbb szakértő szerint az 1227-ben, 72 éves korában elhunyt Dzsingisz kánt a mongolok szent hegye, a Burkhan Khaldun közelében, egy völgyben helyezték örök nyugalomra, azonban a pontosabb helyszín nem ismert. A legenda szerint a Kaszpi-tengertől a Sárga-tengerig húzódó Mongol Birodalom alapítóját szándékosan titokban temették el, mindenkit megölve, aki tudhatott arról, merre fekszik a sír.

A mongol temetkezési szokásokról Marco Polo is szolgáltat forrásokat, akinek leírása szerint az elhunyt mongol nagyurakat az Altajnak nevezett nagy hegyhez vitték, az út során pedig mindenkit megöltek, akivel találkoztak, hogy titokban maradhasson a sírok fekvése. A 13. századi utazó leírása szerint Kubiláj kánnak, Dzsingisz kán unokájának halála után 20 ezer embert öltek meg ily módon.

A mostani projekt segítségével 6 ezer négyzetkilométernyi terület műholdképeit sikerült átnézni - olvasható a Public Library of Science című lapban megjelent tanulmányban. A régészek úgy vélik, a projekt segítségével egyre közelebb kerülnek ahhoz, hogy végre rábukkanjanak a mongol birodalomépítő földi maradványaira.

Albert Yu-Min Lin, a régészcsapat vezetője, a Kaliforniai Egyetem kutatója elmondta, a projekt keretében olyan hatalmas mennyiségű anyagot sikerült átnézni, amely az önkéntesek nélkül évekbe került volna a csapatnak, mivel minden egyes régésznek 20 ezer műholdfelvételt kellett volna áttanulmányoznia.

Az önkénteseket arra kérték, hogy minden modern vagy történelmi építményt és tereptárgyat jelöljenek meg a műholdképeken. Hat hónap, és összesen 30 ezer munkaóra alatt a 10 ezer önkéntes így 2,3 millió helyszínt jelölt meg. Ebből a kutatócsapat először százra, majd 55-re csökkentette a lehetséges helyszínek számát. A helyszínek között olyan kör alakú és szögletes sírhalmok is vannak, amelyeknek kora a bronzkortól a mongol korig terjed. Emellett erődítésnyomok és kőmegalitok is szerepelnek megjelölt tereptárgyak között.

Noha a régészek már több helyszínen is jártak, ahol méréseket végeztek és légi felvételeket készítettek, ásatásokba még nem kezdtek, mivel Mongóliában rendkívül népszerűtlenek a sírokat feltáró régészeti munkálatok. Ezért a kutatók inkább talajradar és más eszközök segítségével igyekeznek tovább szűkíteni a lehetséges helyszínek listáját.

Yu-Min Lin szerint a projekt megmutatta, milyen eredményesen használható az önkéntesek tömeges bevonása a tudományos kutatásba. A tudós úgy véli, a hasonló kezdeményezések "segítenek nekünk alámerülni az ismeretlenbe, és váratlan felfedezéseket tenni".

DNS-kutatások szerint Dzsingisz kánnak napjainkban 16 millió férfi leszármazottja él.

(MTI)