Luther Mártonnak, a reformáció atyjának a budapesti Evangélikus Országos Levéltárban őrzött kéziratos végrendeletét kérte kölcsön a reformáció 2017-ben tartandó 500 éves évfordulójának megünneplésére Wittenberg számára Németország.

Hafenscher Károly, a magyarországi jubileumi emlékév megszervezésével a magyar kormány által megbízott Reformáció Emlékbizottság munkáját segítő miniszteri biztos, a Magyarországi Evangélikus Egyház zsinatának lelkészi elnöke a Stephan Dorgerloh-val, Szász-Anhalt tartomány kultuszminiszterével e témában folytatott tárgyalásairól beszélt az MTI-nek pénteken.

Luther Márton (1483-1546) testamentumai közül a négy évvel a halála előtt írt, legkésőbb keletkezett, így érvényben maradt végrendelete kalandos úton, adományozás révén került a 19. században a Magyarországi Evangélikus Egyházhoz, jelenleg a budapesti Evangélikus Országos Levéltár őrzi.

Mivel az emlékév egyik pontjaként a német állam és az egyház 2017-ben Luther 95 személyes tárgyát szeretné kiállítani egy nagy tárlaton, nélkülözhetetlennek tartják ezt a dokumentumot, amely az egyik legszemélyesebb vonatkozású Luther-emlék - fogalmazott Hafenscher Károly.

"A testamentum sok szempontból úttörő volt, hiszen a reformátor családjára és feleségére hagyta dolgait, ez pedig akkoriban nem volt megszokott. A reformáció családetikája tehát már Luther végakaratában is konkrétan megjelent" - fejtette ki a miniszteri biztos.

A nagy jelentőségű iratért a magyarországi, elsősorban a Nemzeti Múzeumban megrendezendő nagy kiállítás megfelelő ellentételezést kapna. Elsősorban a wittenbergi gyűjtemény egy értékes darabja, a 16. században az egyetemen tanuló és nagy létszámuk okán külön csoportot alakító magyar hallgatók által az 1520-as években használt magyar zászló került szóba, de egyéb értékes Luther-autográfokat is kölcsönkaphat Magyarország.

A Luther-testamentum kölcsönadásáról nyáron születik döntés, a végső szó a Magyarországi Evangélikus Egyházé.
Stephan Dorgerloh és Hafenscher Károly tárgyaltak az emlékév magyarországi és németországi programjainak összehangolásáról is. Dorgerloh javasolta többek között a 2017-es wittenbergi nagy kiállításon olyan magyar program kialakítását, amely méltóképpen képviseli a jelentős magyar kapcsolatokat.

"Nemcsak Lutherről, hanem Philipp Melanchtonról, a német reformáció második alakjáról, az európai humanizmus jelentős figurájáról is szó van, aki szintén sok dologban köti össze a magyar protestáns egyházakat, a református, az evangélikus és kisebb egyházakat is. A magyar hallgatók javarészt nála tanultak, tehát a magyar reformációban Melanchthon még nagyobb szerepet játszott" - mondta el Hafenscher Károly.

Luther Márton német Ágoston-rendi szerzetes és egyetemi tanár, a reformáció elindítója 1517. október 31-én tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. Az 500 éves évforduló 2017-es megünneplése Magyarország számára is kultúrtörténeti jelentőségű esemény, a programok előkészítését a Reformáció Emlékbizottság munkája segíti.

(MTI)