2015. augusztus 23-ig látható a Sors és jelkép. Erdélyi magyar képzőművészet 1920–1999-ig című kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában.

A kiállítás eddig nem látott gazdagságban mutatja be a korszak erdélyi magyar művészetét, a megszokott Erdély-sztereotípiák helyett a kevéssé ismert, rejtett vagy ismeretlen vonatkozásokat ismerteti meg a látogatókkal. A tárlat kilenc szekciója a legváltozatosabb szempontok szerint mutatja be Erdély magyar művészetének hét évtizedét. A kiállításon mintegy 430 mű – festmények, szobrok, rajzok, metszetek, plakátok és egyéb illusztrációk – látható. A Magyar Nemzeti Galéria a saját művei mellett közel nyolcvan hazai és külföldi köz- és magángyűjteményből kölcsönzött tárgyat mutat be a tárlaton.

A kiállításhoz gazdag dokumentációt tartalmazó katalógus készült, amely a korszak művészettörténetét, legfontosabb mestereit, intézményeit, csoportjainak történetét dolgozza fel. A legjelentősebb magyarországi és romániai szakemberek, történészek, kultúrtörténészek, irodalomtörténészek tanulmányai a problémakörök tágabb, elméleti megközelítésére és reflektív feldolgozásra vállalkoznak. A katalógus szerzői: Balázs Imre József, Banner Zoltán, Boros Judit, Gazda József, Kántor Lajos, Murádin Jenő, Novotny Tihamér, Ileana Pintilie, Sümegi György, Székely Sebestyén György, Szücs György, Tibori Szabó Zoltán, Vallasek Júlia, Vécsi Nagy Zoltán.

A kötet a Magyar Nemzeti Galéria könyvesboltjában kapható vagy webshopjában online is megvásárolható.

A kiállításon vendégünk volt Dragomán György író, rendhagyó tárlatvezetését itt nézhetik meg.