Létezett-e magyar kubizmus? Szerencsére ez a kérdés olyan időszakra, nevezetesen az első világháború előtti évekre vonatkozik, amikor ugyanúgy lehetett közlekedni az országhatárokon át, ahogy az Európai Unión belül még most is lehet.

Tehát 1914-ig volt a kubizmus Párizsban, aminek voltak magyar művelői is. Aztán a háború alatt és utána, amikor évekig nem lehetett a volt antant államokba utazni, így Párizsba sem, már érdemes lenne kifejezetten magyar kubizmusról beszélni, és kutatni utána, de csak az fog előtűnni, hogy a művészetben is mekkora pusztítást visz véghez egy háború, és milyen félreértéseket, sőt néha korcsosulást eredményez a megtermékenyítő hatások elmaradása és az elzártság. Hogy aztán száz év elteltével, csak sepregethetjük össze a cserepeket.






Tartalom:

4 Artanzix
6 P. Szűcs Julianna: Hőkezelés a jégveremben
10 Barki Gergely: Wanted / Lost and (to be) Found: Az elveszett magyar kubizmus
20 Gréczi Emőke – Topor Tünde: Mindig azt képzelem, a Gellért-hegy mögött ott a tenger – Viktor Menshikov
26 Anatolij Gagyilev: Rondák vagyunk – Szentpétervári akadémizmus
30 Németh István: Jan Mankes titokzatos világa
34 Gát János: Hordozható kápolna – Reigl Judit Egerben
38 Birkás Ákos: Erósz és egy kis emberi nagyság
42 Mucsi Emese: Van füle a látásra
46 Winkler Nóra: Minták, mitázatok – A Goldberger Textilipari Gyűjtemény állandó kiállítása
52 A Városliget szelleme (4. rész)
Legát Tibor: Talál, süllyed, szíven üt – Liget a lejtőn
56 Sághy Marianne: Sárkányfogvetemény. Legendás szörnyek a vérfagyasztótól a viccesig
60 Könyv / Szikra Renáta: Szelíd boszorkányok
62 Vélemény / Martos Gábor: Hogyé' manapság a Tiziano?