2024.02.07.
Petőfi Irodalmi Múzeum

A 2024-es Térey-ösztöndíjasok

2023.06.28.
Petőfi Irodalmi Múzeum

Július 1-jén indul a PIM KertLabor

2023.06.02.
Petőfi Irodalmi Múzeum

Egy kényelmetlen ember élettörténete

2024.03.06.
Dobó István Vármúzeum

Egri vár bora 2024

2024.02.28.
Intercisa Múzeum

Ingyenes múzeumlátogatási alkalom

2024.02.26.
Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum

Süveges Rita lett az Eszterházy Arts Awart közönségdíjasa

2024.02.07.
Laczkó Dezső Múzeum

Sikeres évet zárt a Laczkó Dezső Múzeum

Petőfi Irodalmi Múzeum - Budapest
© Petőfi Irodalmi Múzeum<br>A múzeum épülete
Cím: 1053, Budapest Károlyi u. 16.
Telefonszám: (1) 317-3611
Nyitva tartás: K-V 10-18
2015.09.15.
hír, irodalom, könyvbemutató, rendezvény
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Egyik legolvasottabb szerzőnk, a Reich Jenő (1905-1943) néven született pesti humorista, kabaré- és kalandregényíró életét és munkásságát tudományos igénnyel feltáró emlékkötet még a legavatottabb Rejtő-rajongók és a literátus szakma számára is tartogat meglepetéseket.

Irodalomtörténész, filológus, levéltáros, történész, bibliográfus fogott össze, hogy 500 oldalon minél teljesebb képet adjon a 38 éves korában zsidó munkaszolgálatosként eltűnt író munkásságáról. A kötet legfőbb célkitűzése: rendet vágni a Rejtő köré szövődött legendáriumban, minél több konkrétummal és ténnyel vértezve mutatni be az írót és embert, a pesti ponyva aranykorának zsenijét.

A bevezető, mintegy 150 oldalas tanulmány (a szerkesztő, Thuróczy Gergely irodalmi muzeológus munkája) valóságos kismonográfia: nem csupán az író, de a Reich-család életéről is számos ismeretlen momentumot tudhatunk meg. Mindezt bőséges (szak)irodalmi hivatkozással és jegyzet-apparátussal alátámasztva, az alkotói pályaív megannyi állomását tárva fel, részben kitekintéssel az író műveinek utóéletére. Perczel Olivér levéltáros eleddig ismeretlen dokumentumok révén enged rálátást az író (magán)életére, mindezt a hivatalosság szemszögéből. Iskolai bizonyítványok, válási iratok, ill. a Rejtő halála után is folytatódó, általa indított becsületsértési per iratai hozzák emberközelségbe a legendás „életrajzú” írót.

Győri Anna történész a fiatal Rejtő szerelmi levelezését mutatja be: a zömmel 20 éves kora táján írott levelekből képet nyerhetünk az írópalánta személyiségének rejtett oldalairól, a jól ismert „hová érkezett” kérdéskör előzménye, a „honnét indult” is tartogat izgalmakat. Szilágyi Zsófia Júlia filológusi közelítéssel egy mindeddig kiadatlan kisregényt rendezett sajtó alá: a Rejtő utolsó alkotói periódusában keletkezett Konzílium az őserdőben rögtön 3 változatban is olvasható, adekvát kísérőtanulmánnyal. Miáltal egyedülálló módon rálátásunk nyílik az író munkamódszerére, nyomon követhető a szereplők, cselekményelemek, nevek stb. változása, fejlődése.

A szövegközlésekben olvashatóak fiatalkori vers-zsengék éppúgy, mint a kikezdett idegállapotú író kiadóit rendreutasító hivatalos levelek. A kiadós képmelléklet első kiadású Rejtő-könyvborítókat, ismeretlen fotókat, valamint kéziratokat, dedikációkat, újságcikkeket, színházi plakátokat stb. vonultat föl. Közte több unikális sajtóleletet, hasonmásban: az 1930-as években megjelent, ám azóta sem olvasott művet, mely a zsurnaliszta Rejtő Jenőt idézi meg.

A vaskos könyvet névmutató, irodalomjegyzék és több bibliográfia teszi teljessé.
Olvasnivaló
Az ellopott tragédia