2026.10.19.
Magyar Építészeti Múzeum - Walter Rózsi-villa

Csőszéktől a brutalizmusig: Breuer Marcell-gyűjtemény Budapesten

2026.10.19.
Néprajzi Múzeum

Mennyire állandó az állandó kiállítás?

2026.10.14.
Déri Múzeum

Dérimódi történet

2026.10.06.
Orfűi Tájház és Kemencés Udvar

Az Év Tájháza 2026

2026.10.06.
Katona József Múzeum "Cifrapalota" Kiállítóhelye

Megnyílt a XIII. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé

2026.09.10.
Magyar Földrajzi Múzeum

Mexikó 1904 - egy világjáró asszony szemével

2015.10.02.
MTA
építészet, hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A Magyar Tudományos Akadémia Székháza tervezőjének, Friedrich August Stülernek a munkásságát mutatja be a csütörtökön az épület aulájában nyílt kiállítás. A „150 éves a Székház, az Igaz és Szép palotája” jubileumi emlékév programsorozatának részeként bemutatott tárlat az építész szülővárosából, a németországi Mühlhausenből érkezett.
Friedrich August Stüler
A kiállítás 19 nagyméretű fényképen és 12 információs táblán mutatja be az 1800-ban a türingiai Mühlhausenben született építész, Friedrich August Stüler életét és munkásságát.

A Mühlhäuser Museen által felajánlott összeállítás alapját Tino Sieland német fotográfus képei adják. A művész végigjárta és megörökítette a Stüler által tervezett, ma is fellelhető és eredeti funkciójuk szerint működő épületeket Berlintől kezdve Budapesten át Stockholmig. A fényképeket 12 információs tábla egészíti ki, amelyek részletesen bemutatják az építész életművét és az általa tervezett épületek főbb jellemzőit. A látogatók megismerhetik többek között a berlini Új Múzeum, a stockholmi Nemzeti Múzeum, a letzlingeni vadászkastély vagy a Hohenzollern-vár keletkezésének történetét.

„A Magyar Tudományos Akadémia Székháza stílusában, elhelyezkedésében, külső és belső kialakításában, funkciójában kifejezésre jut a tudomány egyetemességének, átláthatóságának és mindenki általi megközelíthetőségének a gondolata, ami minden korban érvényes‟ – méltatta a német építész művét, az 1865-ben elkészült neoreneszánsz palotát Barnabás Beáta, az MTA főtitkára.

A tervező az épület ünnepélyes megnyitását már nem érhette meg, mert 1865 márciusában elhunyt. „Jó lenne tudni, tisztában volt-e vele, milyen fontos szerepet töltött be abban a folyamatban, amely az ország további kulturális fejlődését egy fontos középület stílusa által befolyásolta a Habsburg-abszolutizmus korában" – mondta Barnabás Beáta, aki hozzátette: Stüler, „»Európa építésze« kiváló tervet alkotott. A tudomány palotája, a főváros első neoreneszánsz középülete, a neoreneszánsz historizmus nyitányát jelentette Magyarországon."

Sisa József, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet igazgatója egyebek mellett arról beszélt, hogy Stüler építészetében a neoreneszánsz stílusirány Budapesten teljesedett ki.

Thomas T. Müller, a Mühlhäuser Museen igazgatója szerint pedig kétségtelen, hogy a német tervező fő műve és az egyik legkedvesebb munkája volt a Magyar Tudományos Akadémia Székháza.

A kiállítás október 1-től december 22-ig ingyenesen látogatható az MTA Székház aulájában munkaidőben (H-Cs: 9.00-16.30, P: 9.00-14.00).