A Marathousa 1 nevű lelőhely egy külszíni fejtésű bányában található, melynek területe egykor egy sekély tó partjára esett. Terméskőtárgyak mellett egy szinte teljesen ép csontvázat is találtak, amely eurázsiai őselefánttól (Elephas antiquus) származik - írja a Science Daily.

Jól megőrződött egyéb állati maradványokat - rágcsálóktól, madaraktól, kétéltűektől, hüllőktől, puhatestűektől és rovaroktól származó leleteket -, valamint növényeket - fát, magokat, gyümölcsöket - is találtak a kutatók. A feltárást a görög kulturális minisztérium és a Tübingeni Egyetem paleoantropológusai végezték.

A kőeszközök és az elefántmaradványok együttes jelenléte, valamint az elefántcsontokon talált vágási nyomok arra utalnak, hogy a Marathousa 1 elefántmészárszék lehetett. Előzetes becslések szerint a leletegyüttes a korai paleolitból származik, tehát a 300 ezer - 600 ezer évvel ezelőtti korszakból.

A kutatók csontszerszámokra is bukkantak, amelyeket a korai vadászok feltehetően arra használtak, hogy levágják a húst a csontokról.

"Megalopolisz az egyetlen hely a Balkánon, ahol bizonyíték van arra, hogy elefántot vágtak le a korai paleolit korszakban" - mondta el Katerina Harvati, a Tübingeni Egyetem Senckenberg Központjának munkatársa.

A Marathousa 1 Görögország egyik legrégebbi régészeti lelőhelye. A régió volt a népvándorlás egyik legfontosabb, Európába vezető útvonala, a jégkorszak idején pedig menedékhelyet jelentett az állat- és növényvilág, valamint az emberek számára.

Jelenleg kevés információval rendelkezik a tudomány Görögország alsó-paleolitkori múltjáról. A Marathousa 1 döntő jelentőségű az emberiség európai letelepedésének feltérképezésében és a korai ember viselkedésének megismerésében - véli Harvati.

(MTI)