Az OSZMI legújabb vándorkiállítása az „Alma és fája” színházi metszéspontok címmel, két külön egységből áll: az első Koós Zsófia pályája a második, Kós Károly színházi világa. A tárlat egésze a családi kapcsolatokon túlmutatva két művész életének egy sajátos vonulatát mutatja be, amely a Budai Nagy Antal kolozsvári bemutatójában fonódik össze. A darabnak Kós Károly egy személyben szerzője és színpadi látványának megálmodója, Koós Zsófia pedig szereplője.

Koós Zsófia pályája rendkívül szerteágazó. Színészi tehetsége, egyénisége és különleges kreativitása és pedagógusi munkája együttes ötvözetét próbáljuk nyomon követni a hiánypótló tárlaton.

„Több mint három évtizedes színészi pályát járt végig. Finom megoldások pasztellszínek, átgondolt szerepépítkezés az érzelmek, halk néha alig érzékelhető, de mégis folyamatos áradása jellemzik színészi egyéniségét. Szatmáron ívelt magasra pályája, ahol feljegyzésre érdemes színészi bravúrral két év alatt harmincnégy szerepet játszott el sikeresen. Az a típusú színész, akiről azt szokták mondani, hogy „légköre van ”atmoszférát teremt, egy képzelt világot varázsol valósággá.”(Méhes György)

Ugyanakkor dinamizmusáról és egyéniségéről tanúskodik, hogy így jellemzi Önmagát:

„A hang és mozgás érdekelt nagyon, ha a fiúk –csak fiútestvéreim voltak- felmásztak a fa negyedik ágára, akkor nekem az ötödikre kellett mennem”.

„Kós Károly erdélyi polihisztor, építész, grafikus, kultúrtörténész, könyvkiadó, nyomdász, szerkesztő, politikus, tanár, szép- és szakíró. Mindig azzal foglalkozott, amivel úgy érezte, hogy népét és Erdélyt tudja szolgálni. Mindegyikben maradandót alkotott, annak ellenére, hogy a körülményei gyakran ez ellen dolgoztak.” Színházi tevékenysége sajátos és többrétegű ötvözete művészetének.

A két kiállítás együttesen az erdélyi művészet egy páratlan kettőséről apa és lánya művészetének különbözőségéről és rokonságáról szól. Ugyanakkor megfogalmazza a dilemmát a művészi „örökségének a fény és árnyoldalát”, amit egy korszak meghatározó művész tehetséges gyermeke érez.

A Kós Károly színházi világának bemutatásában, különlegesség a Budai Nagy Antal rendezőpéldánya, valamint néhány Barna Elek grafika, amely a Vígszínház Erdélyi Ciklusának 1937-es próbáin, készültek, de láthatóak lesznek, színházi tárgyú kéziratos leveleinek egy része is, valamint más műtárgyak is.

Az OSZMI külön köszönettel tartozik Czeglédy Enikőnek, Koós Zsófia lányának, Kós Katalinnak, Kós Károly unokájának, Salat-Zakariás Erzsébet archívumvezetőnek, Sárosi Isván képeslapgyűjtőnek, Sipos László festőművésznek az általuk nyújtott szakmai segítségért és a rendelkezésre bocsátott műtárgyakért.

Szebeni Zsuzsa kurátor ( az OSZMI munkatársa)


A kiállítás megtekinthető: 2016. február 17-től április 10-ig az Oktatási Jogok Biztosának Hivatalában. (1055 Budapest, Szalay utca 10-14.)