A magyar modernitás legjava látható csütörtöktől a szentendrei MűvészetMalomban A világ közepe címmel. A tárlat a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) több mint tízezer darabos képzőművészeti gyűjteményéből nyújt reprezentatív válogatást.

Gulyás Gábor, az FMC igazgatója a kiállítás sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a múzeum országosan is kiemelkedő gyűjteményének eddigi legteljesebb bemutatkozásáról van szó, amely a gyűjtemény egészével vet számot. Elmondta, hogy a városhoz köthető művészek alkotásait gyűjtő múzeum jelentős állományából 65 évvel az indulás után látható ilyen szabású bemutatkozás Szentendrén.

A mostani, mintegy 150 művet - köztük ritkábban kiállítottakat is - felvonultató tárlat egy folyamat kezdete, amelyet rendszeresen követnek majd további gyűjteményes kiállítások - tette hozzá az igazgató, aki beszámolt arról is, hogy a mostani tárlat "mutációja" a debreceni Modembe utazik tovább, de külföldre is elviszik majd.
Gulyás Gábor bevezetőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a kiállítás címét Vajda Lajos festőművésztől kölcsönözték, aki szerint Magyarország, Szentendre a világ közepe, ahol a nyugati és a keleti kultúra, az északról és a délről érkező hatások, a múlt és a jelen sajátos ötvözete, izgalmas szintézise valósult meg. Emlékeztetett arra, hogy Szentendre jelentős művészeti hagyománnyal rendelkezik, és a város a magyar progresszió számára is fontos helyszín.

A tárlaton többek között Ferenczy Károly, Vajda Lajos, Korniss Dezső, Bálint Endre, Ámos Imre, Anna Margit, Czóbel Béla és Kondor Béla művei láthatók, de Gulyás Gábor szerint a klasszikusok mellett a kortársak listája is lenyűgöző: mások mellett Bukta Imre, Deim Pál, Farkas Ádám, feLugossy László, ef. Zámbó István és Pacsika Rudolf alkotásai is szerepelnek rajta. A Ferenczy Múzeumi Centrum igazgatója hangsúlyozta: élő gyűjteményről van szó, amely folyamatosan gyarapodik kortárs művekkel.

Szabó Noémi vezető kurátor a kiállítást bemutatva kiemelte: nem kronológiai rendező elv valósult meg, az alkotások öt különböző szekcióba (Médium-tárgy-ember; Szürreális cinizmus; Távolodó énkép; Szentendrei absztrakció; Táj-városkép-természet) sorolása elsősorban analogikus-tematikus csoportok mentén keresi - vagy ütközteti - az időben egymástól távol eső, de a hagyományokhoz kötődésben vagy épp annak tagadásában, illetve gondolkodásmódban, motívumhasználatban egymással párbeszédbe elegyedő művek közötti kapcsolatot. Hozzátette: a kollázsszerű megvalósítás a szentendrei művészet főbb tendenciáinak összefűzésére tesz kísérletet. A szakember fontosnak nevezte azt is, hogy az alkotások mögött számtalan személyes történet van, amelyek sokféle módon kapcsolódnak egymáshoz, egyfajta "szubjektív linkek" kötik össze őket.

A MűvészetMalom három szárnyában látható tárlat középső részében dokumentumok segítségével reflektál magára az intézmény - hívta fel a figyelmet a kurátor, kiemelve, hogy döntő módon vizuálisan jelenik meg az intézmény 65 éves története. Ezért elevenedik meg a múlt például plakátok segítségével, hiszen a műfaj komoly szerepet töltött be egykor a szentendrei művészek életében. De látható egy idővonal is, amelyen egyszerre fut két párhuzamos, mégis összekapcsolódó történet: a múzeumé és a város múzeumhoz köthető fontosabb eseményeié. Megjegyezte: a tárlaton rég nem látott archív képek, filmek is megtekinthetők.

A világ közepe című tárlat július 10-ig látható a szentendrei MűvészetMalomban.

(MTI)