Pázmány Péter bíboros, az ellenreformáció nagy prímása, 1616 és 1637 között töltötte be az esztergomi érseki széket. Több személyes tárgyat is hagyott a kincstárra, köztük egyházi ruháit is. Ezek közül virágdíszes, címeres casuláját (miseruháját) láthatjuk újra a Kincstárban.

A casula anyaga lazacszínű taft, elejét és hátsó részétkét keskeny ezüstpánt három függőleges mezőre osztja. Mindkét oldalát azonos mintájú virágos hímzés díszíti. A középső részen leveles indákból és virágokból alkotott dísz húzódik, míg a két szélső mezőben elszórt virágok – liliom, margaréta, írisz, rózsa, tulipán, szegfű és gránátalma - tűnnek elő. A miseruha hímzése nagyon tarka – többek között lila, sárga, kék, rózsaszín, és többféle zöld színt használt készítője, hatásukat még fokozza az erős árnyalás. A virágok közepe ezüst és arany fonallal lett egykoronkihímezve. Pázmány Péter címere a hátsó rész középső mezejének alján található: kék mezőben három fehér strucctoll, felette bíborosi kalap.

Az eltelt évek nyomot hagytak a casula anyagán: virágainak hímzése megkopott,a vászonbélés szennyeződött, a miseruhát mezőkre tagoló paszományok szakadozottak, hiányosak voltak.

A miseruha helyreállítási munkálatait Isa Mariann, a Főszékesegyházi Kincstár textil-restaurátora végezte. A restaurálás során a miseruhát először szétfejtette 6 részre, a hátoldalt borító vászonbélést is eltávolította.

Ezt követően a sérült virág és indamotívumokat selyemszállal rögzítette a miseruha mindkét oldalán, majd a bélésvászon szakadásait, hiányait is pótolta. A varrókonzerválás után kerülhetett sor a tisztításra, melyet desztillált vízzel, speciális mosószerrel végzett. Végezetül összeállította a miseruha különbontott részeit, a paszományokat eredeti helyükön rögzítette.

Az egy évig tartó aprólékos, precíz restaurálásnak köszönhetően a gyönyörű miseruha újra eredeti állapotában látható a Főszékesegyházi Kincstárban.