A magyar irodalom egyik legolvasottabb írója, Rejtő Jenő (1905-1943) életéről igen kevés pontos adat állt rendelkezésre a legutóbbi időkig. Egzakt életrajz helyett szájhagyomány útján terjedő-terebélyesedő legendárium, no meg a könyveiből vett számtalan idézet vitte hírét szerteszét a magyarul olvasók táborában. És majdhogynem ez jellemezte a hivatalosságot is: ismertségéhez képest mérhetetlenül elhanyagolta az irodalomtudomány, a halála óta eltelt bő 7 évtized alatt alig született komolyan vehető szakmunka írásművészetéről. Eme "hallatlan és tarthatatlanul áldatlan" állapoton fordít egyet Thuróczy Gergely A megtalált tragédia. Rejtő Jenő emlékére c. kötete. A Petőfi Irodalmi Múzeum kutatója immáron egy második munkában tárja fel irodalmunk rendhagyó alakjának életrajzát, tragikus sorsát, munkásságát (elsőképp tavaly Az ellopott tragédia. Rejtő Jenő-emlékkötet jelent meg).
A kismonográfiával felérő bevezető tanulmányt eleddig publikálatlan írások, korjellemző ritka képanyag (fotók és dokumentumok, kéziratok, első kiadások borítórajzai, színházi plakátok stb.) és bibliográfia egészítik ki. A cél egyértelmű: rendet vágni a Rejtő köré szövődött legendáriumban, minél több konkrétummal és ténnyel vértezve mutatni be írót és embert, a pesti ponyva aranykorának zsenijét. A Perczel Olivér levéltáros által jegyzett tanulmány a Reich-család életének kevésbé ismert mozzanatait tárja föl, beleértve a pusztulását okozó "gyilkos újságcikk" nyomán indított rágalmazási peranyagot. (A zsidótörvények okán munkaszolgálatra hurcolt Rejtő-Reich Jenő holtában sem nyerhette vissza becsületét.)
A számos újdonságot tartalmazó szövegközlések sorában éppúgy olvashatjuk Rejtő fiatalkori verseit, mint kevésbé ismert újságcikkeit, valamint egyik utolsó (hagyatékból publikált!) kalandos kisregényét: Konzílium az őserdőben. Az író első, nyomtatásban megjelent műve (Fizetni!) újabb árnyalattal gazdagítja a Rejtő-paletta élénk színeit: a komor tónusú novellában még nyoma sincs a pesti humornak, kabarénak vagy légiós-trópusos egzotikumnak, amiképp a versekben sem - Rejtő indulásakor igazán "komolyan" gondolta az irodalmat... A féltucatnyi, mindeddig kiadatlan Rejtő-szöveg közreadását gondos filológiailag munka előzte meg: az eredeti szerzői szándék tiszteletben tartásával kerülnek a nagyközönség elé, az alkotói munkafolyamat (húzások, módosítások) jelölésével.
Az irodalmi kuriózumok közreadására szakosodott, frissen indult Szépmíves kiadó kitűnő munkát végzett: a szépen kivitelezett, nyomdailag is igényes, keménytáblás/papír védőborítós, majd' 400 oldalas nívós könyv használatát tudományos jegyzetanyag, képmelléklet, irodalomjegyzék és névmutató könnyíti meg. Ráadásképp a kötet szerzője összeállította a mindezideig legteljesebb Rejtő-bibliográfiát: az író életében megjelent publikációi, posztumusz közreadások, korai/fontosabb/hasonmás újraközlések, róla szóló válogatott híradások. A magyar irodalomtörténet-írás egy nagy adósságából kanyarít le jókora szeletet a Rejtő-rajongók és a szűkebb értelemben vett irodalmár szakma figyelmére egyaránt számot tartó kötet.
A kötet fülszövege:A Tudományos Intézet esszéistája gúnyosan kiált a vasárnapi mellékletben: „Nem tudnak védekezést az elharapódzó ponyvairodalom ellen? Adják ki a széles néprétegek számára olcsón Gustav Bahr mindenki számára izgalmas művét: »Sextánssal a fényévek és sectorok imagináriusain át a kozmikus rendszer és az oceanobiográfia relációinak nyomában, a differenciális integrálrendszerben.« Ez beadná a kulcsot mindenféle cowboy- és kalandorregényeknek! És üdvös népnevelő hatása is volna.” (Piszkos Fred közbelép)
Rejtő mint a ponyvaellenes küzdelem élharcosa, aki egyszersmind a magyar ponyvaírás és a pesti humor csúcsa, az önirónia halálba gáncsolt lovagja? Akiről annyi sztori forog közszájon – a legtöbbet nem támasztja alá tényanyag –, hogy úgyszólván nincs is életrajza, csupán legendáriuma… Talán egyetlen más magyar művészről sem született oly sok biográfiai anekdota, mint róla. Na-de-majd-és – most! A számos kiadatlan, kisebb terjedelmű Rejtő-szöveget, levéltári dokumentumot, sajtómegjelenést és fotót tartalmazó emlékkötet egyik legnagyobb szenzációja a hagyatékból előkerült komplett kisregény (Konzílium az őserdőben), de mellette helyet kapnak fiatalkori versei és elfeledett cikkei. A gazdag képanyagot is tartalmazó, exkluzív kötetet az eddigi legteljesebb Rejtő-bibliográfia teszi teljessé.
Tartalomjegyzék:I. ELÖLJÁRÓBANII. REJTŐ JENŐ ALKOTÓI PÁLYAKÉPE (Thuróczy Gergely): Család-faggató, A kezdet – kamaszversek, napló, szerelmi és kioktató levelek, Útkeresés idehaza: iskolák, riporter-próbálkozás, színitanoda, Nyugati kalandozás, ponyva-Nyíladozás, Bulvárlap-kísérlet: Nagykörut, Öngyilkos a kabaréfronton, Az „operettenthetetlen” librettista, Filmes villámkarrier, A zsurnaliszta, Néminemű magánélet, Versek és sírfeliratok, Tízfilléres kezdetek (avagy: regény a talpán), Konzílium a Halálszigeten – két ismeretlen kisregény(részlet), Metaponyvák (világvárosi négerek vadhajtásai), Műfordítói mellékes Mülleréknél, Pengős regénymennyország, A cowboylégiós és epigonistái, A reciklált ponyvazseni, Szakíts, ha (b)írsz!, Perben, haragban, Az esélytelenek légiója – munkaszolgálat, 14 karátos ponyvautóélet, A Rejtő-hagyaték sorsa
III. REICH JENŐ FIATALKORI VERSEIBŐL: Finita la Comédia, Az új dalokhoz, Elmulás, Temetőben, Extázis, Kábulat, Nő. II-ik Rapszódia, Világromlás, A gyár
IV. ÖNÉLETRAJZ (1927. JÚLIUS 25.)V. SZÖVEGKÖZLÉSEK I. (ÚJSÁGCIKKEK)A Piszkos Fred atyja nem perelhet minket, Bécsi beszámoló, Mi marad belőlünk?, Magunk között... 1-2., „Szomorú vasárnap”, Bábeli napló
VI. SZÖVEGKÖZLÉSEK II. (NOVELLÁK): Kísérleti nyulak, Központi ügyelet, Fizetni!, Minden csak komédia, Doktor Bakó, Milánó és a milánói vásár/Fiera di Milano, Miss Halhatatlan. Filmterv, Konzílium az őserdőben
VII. LEVÉLTÁRI NYOMOZÁS A REJTŐ-ÜGYBEN (Perczel Olivér)KÉPMELLÉKLET
REJTŐ JENŐ NYOMTATÁSBAN MEGJELENT MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA (Thuróczy Gergely)
IRODALOMJEGYZÉK – FELHASZNÁLT IRODALOM
NÉVMUTATÓ
(Thuróczy Gergely: A megtalált tragédia. Rejtő Jenő emlékére; Szépmíves-PIM, Bp., 2016, 384 o., Képes emlékezet sorozat, 4990 Ft)
Thuróczy Gergely irodalmi muzeológus