A régészet és a természetföldrajz kiváló művelőinek szoros együttműködése nyomán született meg az a kiadvány, amelyet a közelmúltban jelentett meg AQUINCUM Ókori táj - ókori város címmel a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézete. A fényképekkel, ábrákkal gazdagon illusztrált kötet átfogó képet ad a magyar főváros legrégebbi városmagjának római kori állapotáról.

Új kutatási irány rajzolódott ki...

A természetföldrajz domborzati formák keletkezésével és változásával foglalkozó tudományága, a geomorfológia, valamint a régészet ötvözése újszerűnek és egyedinek számít. Ilyen interdiszciplináris kutatást folytattak hat éven keresztül az MTA Földrajztudományi Kutatóintézete, valamint a Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeumának munkatársai.

A régészeti feltárásokat támogató geomorfológiai-őskörnyezeti vizsgálatok révén a környezetmorfológia tudományterületén belül egy új kutatási irány rajzolódott ki - mondta az mta.hu-nak nyilatkozva Schweitzer Ferenc, az MTA doktora, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet akkori igazgatója.

Kevesen voltunk és a pénzben sem dúskáltunk...

A kutatás vezetője és H. Kérdő Katalin régész mellett a most megjelent könyv szerkesztője az elvégzett feladatokról szólva kiemelte: az akadémiai kutatóintézet, valamint a múzeum szakértői mintegy nyolcszáz fúrásszelvényt néztek át, a szakirodalom mellett pedig telekkönyvek is forrásként szolgáltak a tanulmányok írásakor.

Kevesen voltunk és a pénzben sem dúskáltunk, ezért alkalmanként saját magunk ragadtunk ásót és lapátot - adott ízelítőt a körülményekből Schweitzer Ferenc, hangsúlyozva azonban, hogy lelkesedésüknek és áldozatvállalásuknak köszönhetően egyszer sem kellett felfüggeszteni a munkálatokat.

Könnyű rekonstruálni az akkori állapotokat...

A tudományos közvélemény és az érdeklődő olvasók figyelmére egyaránt számítható kötetből megismerhető Budapest legrégebbi történeti városmagja, a mai Óbuda, valamint az egykori Aquincum római kori településszerkezetének kialakulásában szerepet játszott természeti tényezők. Részletesen elemzik a kutatók a vizsgált térség földtani felépítését és domborzatát, éghajlati viszonyait, környezettípusait, talaját és növényzetét, de bőséges információt kaphat az olvasó a környék vízfolyásairól és karsztforrásairól is.

Átfogó képet adnak a szerzők a területen végbement változásokról is: pontosan nyomon követhetők a polgárvárosban, a katonavárosban vagy a legiotáborban bekövetkezett településtörténeti változások, úthálózati fejlesztések, különböző településszerkezeti megoldások. A témában kevésbé jártas olvasóknak komoly segítséget jelent, hogy a római kori településszerkezeti alaprajzokon rendre feltüntetik a mai utcákat, utakat, hidakat is, így még könnyebb rekonstruálni az akkori állapotokat.

Külön fejezet foglalkozik a környék természeti kincseinek korabeli hasznosításával - elsősorban vízvezetékek és téglaégető kemencék feltárása, illetve elemzése révén. Végül néhány gondolat erejéig szó esik az igényekhez igazodó tereprendezések nyomairól, illetve az átalakításokat meghatározó földrajzi tényezők szerepéről is.

Az új kérdések azonban még válaszra várnak...

Schweitzer Ferenc hangsúlyozta, hogy a kötet elkészülésével hosszú munka zárult le: az eredmények régi hiányosságokat pótoltak. A kutatás során azonban olyan új kérdéseket is megfogalmaztak a szakemberek, amelyekre egyelőre még nincsen biztos válasz.