2024. december 3. kedd
Ferenc
Hatvany Lajos Múzeum - Hatvan
|
|
Cím: 3000, Hatvan Kossuth tér 12.
Telefonszám: (37) 540-124
E-mail: info@hatvanymuzeum.net
Nyitva tartás: K-V 10-18
|
Hatvany Lajos Múzeum
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A mostani járványügyi helyzet sokunkban számos kérdést vet föl. Nem tudjuk, milyen állapotok várnak ránk a járvány csúcspontján vagy utána visszatérhetünk-e a hétköznapi életünkhöz. Ezekre a kérdésekre talán a múltból kaphatunk válaszokat. A most ajánlott könyv valósághű képet ad arról, hogy a régi korok emberei hogyan élték át egy hasonló járvány megpróbáltatásait.
Daniel Defoe neve legtöbbünk számára gyermekkorunk kalandregényét jelenti: Robinson Crusoe hajótörésének története realista szereplőivel és fordulatos kalandjaival számtalan gyermek emlékét és fantáziáját gazdagította, így hát nem csoda, ha a könyv az idők során a világon legtöbbször kiadott művé vált. Azonban Defoe-nak sokkal súlyosabb, komorabb írásai is születtek: az egyik ilyen A londoni pestis című, életrajzi ihletésű műve. Megnevezésére leginkább a dokumentumregény illik, hiszen az író még gyermekként, maga is személyes átélője volt a 1665-ös londoni pestisnek.
Daniel Defoe neve legtöbbünk számára gyermekkorunk kalandregényét jelenti: Robinson Crusoe hajótörésének története realista szereplőivel és fordulatos kalandjaival számtalan gyermek emlékét és fantáziáját gazdagította, így hát nem csoda, ha a könyv az idők során a világon legtöbbször kiadott művé vált. Azonban Defoe-nak sokkal súlyosabb, komorabb írásai is születtek: az egyik ilyen A londoni pestis című, életrajzi ihletésű műve. Megnevezésére leginkább a dokumentumregény illik, hiszen az író még gyermekként, maga is személyes átélője volt a 1665-ös londoni pestisnek.
A pestis röviden összefoglalva a Yersinia pestis névre hallgató baktérium által okozott fertőzés, mely legtöbbször köztes gazdán keresztül jut az emberi szervezetbe. Főként a patkánybolháról kerülhet át emberre, de a kór cseppfertőzéssel is terjedhet. Miután a bőr oxigénfelvételében zavar keletkezik, a bőr gyakran sötétkék színt kap, innen ered a betegség másik elnevezése is, a „fekete halál”. A történelem során több formában (bubópestis, tüdőpestis stb.) és több hullámban érte el Európát ez a járvány (többek közt Hatvant is, 1739-ben), melynek okát a kutatók a kórokozót hordozó Közép- és Belső-Ázsiában honos rágcsáló, az óriás versenyegér vándorlásában, illetve mind a szárazföldi, mind a tengeri selyemút mentén közlekedő hajók és karavánok által behozott patkányokban látták.
Visszatérve Defoe írására, A londoni pestisben a felnőtt író gyermekkori emlékekeit igyekszik papírra vetni, amelyeket még hitelesebbé tesz az a rengeteg korabeli jegyzőkönyv és más dokumentum is, amit felhasznált az írás során. A történet főszereplője és egyben elmesélője egy nőtlen nyeregmester, aki a londoni társadalom alsó részéből származik. Az ő szemén keresztül kísérhetjük végig a történéseket. A könyv jelentőségét nem is a szereplők vagy az ő cselekedeteik adják, hanem inkább a járvány következményeinek leírása: Defoe nyomon követi a társadalmi és erkölcsi normák felbomlását, majd a veszély elmúltával a „régi kerékvágásba” való visszazökkenést. Ez teszi ma szerfelett aktuálissá a regényt. Valamint figyelmeztet minket arra is, hogy a legnagyobb fejetlenség közepette is maradjunk higgadtak és megfontoltak, a pánik helyett a józan ész irányítson minket.
A könyv olvasásakor többször találkozhatunk olyan eseményekkel, amelyek kísérteties módon a jelenlegi helyzetre is ugyanúgy vonatkoztathatóak, hiába telt el több mint 300 év a két járvány között. Példaként álljon itt egy rövid részlet a londoni hatóságok pestis elleni intézkedéseiről:
„A FERTŐZÖTT HÁZAKKAL ÉS A PESTISBEN MEGBETEGEDETT SZEMÉLYEKKEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
A betegséget jelenteni kell. A ház ura, mihelyt házában valaki testének bármely részén mutatkozó pörsenésekről, piros foltokról vagy daganatról panaszkodik, vagy más eredetű nyavalyának tulajdonítható ok nélkül súlyosan megbetegszik, a tünetek jelentkezésétől számított két órán belül értesítse erről az egészségügyi ellenőrt.
A beteg elkülönítése. Mihelyt az egészségügyi ellenőr, a seborvos vagy a betegvizsgáló megállapítja valakiről, hogy pestisbe esett, a beteget még ugyanazon az estén, ugyanabban a házban különítsék el, és ha így elkülönítették, és utóbb nem is halna meg, akkor is zárják le egy hónapra a házat, amelyben megbetegedett, minekutána a ház többi lakója megtette a szükséges óvintézkedéseket.
A házak lezárása. Ha valaki tudottan pestisben szenvedő embert meglátogat vagy engedély nélkül, saját elhatározásából, tudottan fertőzött házba belép, azt a házat, amelyben lakik, az egészségügyi ellenőr által meghatározott időtartamra le kell zárni.
A fertőzött házakat meg kell jelölni. Valamennyi fertőzött házat jelöljék meg a kapu közepére festett egy láb hosszú, jól látható vörös kereszttel, és a kereszt fölé nyomtatott betűkkel írják a szokásos szavakat, vagyis: „Isten irgalmazz!”, e jelzés pedig maradjon a ház kapuján annak törvényes megnyitásáig.”
A könyv online olvasható a mek.oszk.hu weboldalon is.
Visszatérve Defoe írására, A londoni pestisben a felnőtt író gyermekkori emlékekeit igyekszik papírra vetni, amelyeket még hitelesebbé tesz az a rengeteg korabeli jegyzőkönyv és más dokumentum is, amit felhasznált az írás során. A történet főszereplője és egyben elmesélője egy nőtlen nyeregmester, aki a londoni társadalom alsó részéből származik. Az ő szemén keresztül kísérhetjük végig a történéseket. A könyv jelentőségét nem is a szereplők vagy az ő cselekedeteik adják, hanem inkább a járvány következményeinek leírása: Defoe nyomon követi a társadalmi és erkölcsi normák felbomlását, majd a veszély elmúltával a „régi kerékvágásba” való visszazökkenést. Ez teszi ma szerfelett aktuálissá a regényt. Valamint figyelmeztet minket arra is, hogy a legnagyobb fejetlenség közepette is maradjunk higgadtak és megfontoltak, a pánik helyett a józan ész irányítson minket.
A könyv olvasásakor többször találkozhatunk olyan eseményekkel, amelyek kísérteties módon a jelenlegi helyzetre is ugyanúgy vonatkoztathatóak, hiába telt el több mint 300 év a két járvány között. Példaként álljon itt egy rövid részlet a londoni hatóságok pestis elleni intézkedéseiről:
„A FERTŐZÖTT HÁZAKKAL ÉS A PESTISBEN MEGBETEGEDETT SZEMÉLYEKKEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
A betegséget jelenteni kell. A ház ura, mihelyt házában valaki testének bármely részén mutatkozó pörsenésekről, piros foltokról vagy daganatról panaszkodik, vagy más eredetű nyavalyának tulajdonítható ok nélkül súlyosan megbetegszik, a tünetek jelentkezésétől számított két órán belül értesítse erről az egészségügyi ellenőrt.
A beteg elkülönítése. Mihelyt az egészségügyi ellenőr, a seborvos vagy a betegvizsgáló megállapítja valakiről, hogy pestisbe esett, a beteget még ugyanazon az estén, ugyanabban a házban különítsék el, és ha így elkülönítették, és utóbb nem is halna meg, akkor is zárják le egy hónapra a házat, amelyben megbetegedett, minekutána a ház többi lakója megtette a szükséges óvintézkedéseket.
A házak lezárása. Ha valaki tudottan pestisben szenvedő embert meglátogat vagy engedély nélkül, saját elhatározásából, tudottan fertőzött házba belép, azt a házat, amelyben lakik, az egészségügyi ellenőr által meghatározott időtartamra le kell zárni.
A fertőzött házakat meg kell jelölni. Valamennyi fertőzött házat jelöljék meg a kapu közepére festett egy láb hosszú, jól látható vörös kereszttel, és a kereszt fölé nyomtatott betűkkel írják a szokásos szavakat, vagyis: „Isten irgalmazz!”, e jelzés pedig maradjon a ház kapuján annak törvényes megnyitásáig.”
A könyv online olvasható a mek.oszk.hu weboldalon is.
|
|
