„Hálából emelte a piacon a hatvani nép a háromszemélyű Egyisten, a boldogságos Szűz Mária és Xavéri Szent Ferenc, Szent Rókus, Szent Rozália, főleg pedig Szent Sebestyén tiszteletére, hálaadásul, hogy megszabadította a veszedelmes pestistől, és hogy a jövőben az ilyen rossztól védje meg. 1740.május 30.”
A Kossuth téren a Szent Adalbert plébániatemplom mellett található Heves megye egyetlen barokk emlékműve, a Szent Sebestyén fogadalmi emlékmű, melyet az 1739 tavaszán kitört pestisjárvány túlélői állíttattak hálából. A járvány 1740. január 20-ig tartott, és összesen 568 áldozatot szedett. Köztük volt a 45 éves Palics János prépost és más papok. A lakosságnak mintegy 60%-a hunyt el.Szent Sebestyén Diocletianus (284-305-ig) császár testőrtisztje volt, akit kereszténysége miatt a császár kihallgatott, fához köttetett, és testét nyilakkal lövette át. E kínzatása miatt vált pestisszentté, hiszen a középkori ember a pestist Isten pestisnyilakkal küldött büntetésének fogta fel.
A hatvani emlékmű (mely az ország egyik legkorábbi ilyen vonatkozású alkotása) a régi Kálvária temető előtti téren állt, a járvány áldozatainak tömegsírja közelében, majd 1846-ban a plébánia előtti térre helyezték át. Jelenlegi helyére 1971-ben került, ekkor a szoborcsoport alakjait rossz állapotuk miatt másolatokra cserélték. Az eredeti szobortorzókat a Hatvany Lajos Múzeum őrzi.
Az emlékmű szobrait feltételezhetően Jager János Henrik budai kőfaragó mester műhelyében készítették. A legprecízebben Doktay Gyula, a Múzeum első igazgatója írta le e mementót: „…négyzetes kőkorlátalapból emelkedik ki a szoborcsoport posztamense, mely oldalt kissé megnyúlik, hogy helyet kapjon a két rajta álló szent szobra.…A posztamens talapzaton áll. Középen egy pillér emelkedik, melynek első oldalán Szent Rozália reliefje látható. Az ellenkező oldalon latin nyelvű felírás olvasható, az emlékmű keletkezésének okát és építésének évszámát tünteti fel... Jobbra Szent Rókus, mellette az oszlop bal oldalán, a mostani Szent Adalbert püspököt ábrázoló szobor helyén állt Xavéri Szent Ferenc szobra.…Hatvany Irén bárónő az emberi alakot alig formáló követ a 30-as évek elején eltávolíttatta, és helyébe Szent Adalbert szobrát faragtatta... a 260cm magas oszloptörzs nyaktaggal ellátott szép szarvasfejezetű kapitelben végződik. A kapitelen áll Szent Sebestyénnek a szobra.”
Dr. Pálos Frigyes prépost-plébános gondolatai az emlékművel kapcsolatban ma is időszerűek: „A történelem arra való, hogy az ember ne felejtse el a gyökereit. Szent Sebestyén napján arra is gondolnunk kell, hogy egy félig kihalt város lakóinak közös akaratából néhány hónap alatt emlékművet állíttattak. Példaértékű tett ez a mai ember számára is, aki sokszor szánt szándékkal pusztítja meglévő értékeit, s képtelen azokat megbecsülni.”
Hatvany Lajos Múzeum
Varga Ágota