A kisvasutakat jellemzően rövidebb szállítási feladatok ellátására használták. Előnyük a nagyvasutakhoz képest, hogy pályahálózatuk kiépítése könnyebb és olcsóbb. Az első keskeny nyomtávú vasút kiépítését 1832-ben, Széchenyi István vetette fel, aki a kisvasutak előnyét olcsóságukban és viszonylag nagy szállítási kapacitásukban látta. Magyarországon, az 1870-80-as években kezdődött a főként mezőgazdasági szállítási igényeket kiszolgáló kisvasút-hálózatok építése. A kisvasutak a földek és a gyárak közötti közvetlen kapcsolatot teremtették meg, és időszakos jelleggel működtek.


A Pallavicini uradalomban a 760 mm nyomtávú gazdasági kisvasút 1925-ben épült meg. A vasút építését a Gazdasági és Kisvasúti Rt. végezte el. A 41 km hosszú vasútvonal, Algyő állomásról kiindulva, a Farki-, Irma-, Károly-, Percsora-, Levelény-majorokon áthaladva, a Pusztaszeri majornál végződött (a mai Emlékpark közelében). Volt egy leágazása az Ányási, Tisza parti kikötőhöz is, lehetővé téve a vízi szállítást. Ezen kívül volt még 6 km hosszú, hordozható sínpár is, ami főként a cukorrépa-szállításoknál, trágyahordásnál az egyes tábláknak a fővonalba való bekapcsolását tette lehetővé, ezzel is csökkentve a szállítás idejét és költségét.

Ennek a kisvasútnak az építését is gazdasági érdek tette szükségessé. Mégpedig az egyre népszerűbb és jövedelmezőbb ipari növény, a cukorrépa termesztése. Az uradalom egyes területei kifejezetten alkalmasak voltak erre a tevékenységre, azonban a termésnek tekintélyes hányada rohadt el minden évben, mert nem tudták időben elszállítani a fejletlen úthálózat miatt. Az építés költségét a mezőhegyesi, csongrádi és szolnoki cukorgyárak által biztosított kölcsön fedezte. A vonal költsége 16 milliárd korona volt. Az uradalom a hitelt, a cukorgyárak felé a következő 12 évben 324000 mázsa cukorrépával törlesztette, valamint szerződésben vállalta, hogy évente legalább ezer holdon cukorrépát termeszt.

A gördülő állomány 2 darab mozdonyból és 165 darab teherkocsiból állt.


Az akkori közgazdasági becslések szerint az egész Pallavicini uradalom jövedelemtermelő képessége megduplázódott a keskeny nyomtávú vasúttal. Így gazdaságilag mindenképpen megérte a megépítése, sőt valószínűleg példaként szolgált a következő években megépülő Homokhátsági kisvasútnak, ami Szegedet kötötte össze az Alsótanyákkal. De ez persze már egy másik történet…