A családi legenda szerint a koponya Lavater, a physiognomus tulajdona volt, melyet saját kezével rajzolt ki, jelölt meg rajta minden hajlam és érzék helyét. Az 1700-as évek végén nagy port kavart fel Európa szerte Lavater, a szerény zürichi plébános physiognómiai munkája. A 18. század egyik legérdekesebb elmélete volt ez, miszerint minden emberi szenvedély, hajlam- és tulajdonság feltűnően nyilvánul az emberi arcon.

A különleges tárgy sok éven keresztül elválaszthatatlan része volt a költő dolgozószobájának, pontosabban gyönyörű lírával díszített intarziás íróasztalának. Szegedy Rózával töltött házassága ideje alatt rettenetesen vágyott utódra, fiú utódra. Egy történet szerint a költő "Napokat töltött orvosi könyvek tanulmányozásával: egy koponyán […] iparkodott megkeresni a termékenyítés centrumát és megállapítani, ő benne van e a hiba.”


Egy pályázat keretében "digitalizálódott" a koponya

2017. szeptemberében elnyert, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiírt Kubinyi Ágoston Program támogatásával elindítottuk a Kisfaludy Sándor Emlékház állandó kiállításainak fejlesztését. A pályázati támogatással - Tóth G Péter kurátor szakmai együttműködésével - elkészült egy átfogó fejlesztési koncepció és egy kiállítási forgatókönyv, melynek célja a Költő tárgyi és szellemi örökségének széles körű bemutatásához, állandó, interaktivitást is használó kiállító termek, kiállítások megtervezése volt. A támogatással sikerült két múzeumi eszközt is beszerezni, melyekkel megtettük az első lépést egy modern, interaktív múzeummá alakulás felé. Azóta már a harmadik ütemnél tartunk a fejlesztésünk tekintetében.

Az első ütem fontos állomása volt a Lavater- féle koponya digitalizálása, ami hozzájárult ahhoz, hogy bemutassuk ezt az izgalmas tárgyat. Az interaktív eszközön 3D-ben jelenik meg a Lavater-féle koponya sötét háttér előtt perspektivikus torzításban.

A sokat forgatott koponya, a látogatók számára is elérhető virtuális módon, az érintőképernyőn körbe forgatható, minden irányból vizsgálható, nagyítható modell képében. A szaggatott vonallal jelzett területek sötét tónusú flekken megjelölhetőek, a szöveges tartalmak érintőgomb megérintésével behívhatóak. A 35 felületpont részletes leírása a Szokoly Viktor, Arcisme és phrenologia, minden rendű olvasó számára, 1864-ben kiadott könyvből beidézve olvasható.