2024. november 21. csütörtök
Olivér
Hatvany Lajos Múzeum - Hatvan
|
|
Cím: 3000, Hatvan Kossuth tér 12.
Telefonszám: (37) 540-124
E-mail: info@hatvanymuzeum.net
Nyitva tartás: K-V 10-18
|
Hatvany Lajos Múzeum
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A XIX. századi Magyarországon és egész Európában a kolera volt a legpusztítóbb és legrettegettebb betegség. Keletről, egész pontosan Indiából érkezett kereskedők, zarándokok, utazók által.
Az 1831-es kolerajárvány
Összesen hét nagy világjárvány tört ki a XIX. században. Az első, az 1831-es volt a legszörnyűbb. Oroszország európai területeiről a kolera Lengyelországba jutott, mire a magyar hatóságok 1830 végén lezárták az északi határt. Azonban túl korán bontották fel, és a kolerát nem sikerült megállítani. Hiába rendelték el újra a határzárat 1831 májusában, már késő volt, a kolera ősz közepéig dühöngött az országban. A járvány őszre elvonult, és októberben feloldották a határzárat. A magyar királyság több mint egymillió lakosát vesztette el a XIX. században egyedül a kolera miatt. Ha az egésznek lehetett pozitív hozadéka, az annyi volt, hogy ráirányította a figyelmet az eddig elnyomott társadalmi problémákra, a magyar parasztság nyomorult helyzetére, s nagy hatást gyakorolt a fiatal reformkori politikusokra, köztük a kolerabiztosként tevékenykedő Kossuth Lajosra.
A szakirodalom az első 5–6 legismertebb homeopata orvos közt emlegeti Moskovitz Mórt
Az 1831-es kolerajárvány
Összesen hét nagy világjárvány tört ki a XIX. században. Az első, az 1831-es volt a legszörnyűbb. Oroszország európai területeiről a kolera Lengyelországba jutott, mire a magyar hatóságok 1830 végén lezárták az északi határt. Azonban túl korán bontották fel, és a kolerát nem sikerült megállítani. Hiába rendelték el újra a határzárat 1831 májusában, már késő volt, a kolera ősz közepéig dühöngött az országban. A járvány őszre elvonult, és októberben feloldották a határzárat. A magyar királyság több mint egymillió lakosát vesztette el a XIX. században egyedül a kolera miatt. Ha az egésznek lehetett pozitív hozadéka, az annyi volt, hogy ráirányította a figyelmet az eddig elnyomott társadalmi problémákra, a magyar parasztság nyomorult helyzetére, s nagy hatást gyakorolt a fiatal reformkori politikusokra, köztük a kolerabiztosként tevékenykedő Kossuth Lajosra.
A szakirodalom az első 5–6 legismertebb homeopata orvos közt emlegeti Moskovitz Mórt
Lesznai Anna képző- és iparművész, irodalmár és művészetpedagógus – akinek képzőművészeti hagyatékát a Hatvany Lajos Múzeum őrzi – felmenői között is meghatározó volt a kolera elleni harc.
Moskovitz Mór, Lesznai Anna (szül: Moskovitz Amália) apai nagyapja az 1831-es kolerajárvány idején Zemplén vármegyében nagy dicsőséget és érdemeket szerzett a kór leküzdésében. A levéltári adatok ismeretében viszont ekkor doktorátusát még nem szerezte meg, így elképzelhető, hogy „gyakornok orvosként” került közvetlen kapcsolatba az Andrássy családdal (akárcsak Kossuthtal), akiknek birtokai Zemplénben voltak, majd hamarosan háziorvosuk lett. „A későbbi kir. tanácsos Sátoralja-Ujhelyben telepedett le mint gyakorló-orvos; 1846-ban Pestre tette át lakását és a legelőkelőbb családok, így Széchenyi, Andrássy, Lónyai, Kazinczy, Majláth és Kossuth családok orvosa volt; később az országos egészségügyi tanács rendes tagja lett; a magyar hasonszenvi orvosi egyesület alapító s rendes tagja, az orosz cs. szent Szaniszló-rend vitéze volt.”
A szakirodalom az első 5–6 legismertebb homeopata orvos közt emlegeti Moskovitz Mórt, aki a többiekhez hasonlóan, az 1831-es kolera járvány idején sikeresen bizonyította módszerük hatásosságát. Az összesített adatok alapján a homeopaták halálozási aránya 8 %, az allopaták halálozási aránya 66 % volt.
Kezdetben volt a kert...
1867-ben, Andrássy Gyula miniszterelnökké választásakor, a család hálája jeléül Zempléni előnévvel nemességet adományozott a Moscovitzoknak. 1872-ben Moskovitz Mór megvásárolta a körtvélyesi egykori Szirmay-kúriát, mely festői környezetével, idilli világával Lesznai Anna művészetének ihletőjévé vált.
Lesznai családregényében (Kezdetben volt a kert) többször bukkan fel Kossuth alakja is: „Együtt laktak Sátoraljaújhelyen, az még a nagy napok előtt volt. Később Kossuthné nagyasszony Berkovics doktor páciense lett, most is levelezik még vele a szomorú száműzetésből.” Vagy másutt: „Nézd meg jól ezt a karszéket, amelyen ülsz, meg a díványt. Kossuth Lajos ült rajtuk. Édesapám kezdő orvos korában közös lakást bérelt Kossuthtal, aki akkor még névtelen ügyvéd volt Sátoraljaújhelyen.” A nagypapa híres orvostudományáról tanúskodnak az alábbi sorok: „Hányszor mondotta pácienseinek: „Ne féljetek, a halál nem mer bejönni, amíg Berkovics doktor van a szobában ..” (Berkovics = Moskovitz Mór)
Egy kis szóbeszéd...
Végezetül pedig egy Andrássy–Moscovitz legenda, mely mindkét családban élő szóbeszédként maradt fenn. Egy angol nevelőnő szavaival – „a családból „kilógó- kimagasodó” „diable à quatre” (ördögfióka) kis Duci, azaz ifj. Andrássy Gyula Moscovitz Mór természetes fia volt…Ők nem is titkolták, Gézát (Lesznai édesapja) és Gyulát tejtestvéreknek mondták…” olvashatjuk Bauer Hilda (Balázs Béla testvére) emlékidézésében. Tény, hogy Kassán is többször összetévesztették a „belovagló” ifjú Andrássyt Moskovitzcsal, és nem legenda, hogy az id. Andrássyné szobájában két szent díszítette a falat: egy feszület és Moskovitz Mór képe.
Moskovitz Mór, Lesznai Anna (szül: Moskovitz Amália) apai nagyapja az 1831-es kolerajárvány idején Zemplén vármegyében nagy dicsőséget és érdemeket szerzett a kór leküzdésében. A levéltári adatok ismeretében viszont ekkor doktorátusát még nem szerezte meg, így elképzelhető, hogy „gyakornok orvosként” került közvetlen kapcsolatba az Andrássy családdal (akárcsak Kossuthtal), akiknek birtokai Zemplénben voltak, majd hamarosan háziorvosuk lett. „A későbbi kir. tanácsos Sátoralja-Ujhelyben telepedett le mint gyakorló-orvos; 1846-ban Pestre tette át lakását és a legelőkelőbb családok, így Széchenyi, Andrássy, Lónyai, Kazinczy, Majláth és Kossuth családok orvosa volt; később az országos egészségügyi tanács rendes tagja lett; a magyar hasonszenvi orvosi egyesület alapító s rendes tagja, az orosz cs. szent Szaniszló-rend vitéze volt.”
A szakirodalom az első 5–6 legismertebb homeopata orvos közt emlegeti Moskovitz Mórt, aki a többiekhez hasonlóan, az 1831-es kolera járvány idején sikeresen bizonyította módszerük hatásosságát. Az összesített adatok alapján a homeopaták halálozási aránya 8 %, az allopaták halálozási aránya 66 % volt.
Kezdetben volt a kert...
1867-ben, Andrássy Gyula miniszterelnökké választásakor, a család hálája jeléül Zempléni előnévvel nemességet adományozott a Moscovitzoknak. 1872-ben Moskovitz Mór megvásárolta a körtvélyesi egykori Szirmay-kúriát, mely festői környezetével, idilli világával Lesznai Anna művészetének ihletőjévé vált.
Lesznai családregényében (Kezdetben volt a kert) többször bukkan fel Kossuth alakja is: „Együtt laktak Sátoraljaújhelyen, az még a nagy napok előtt volt. Később Kossuthné nagyasszony Berkovics doktor páciense lett, most is levelezik még vele a szomorú száműzetésből.” Vagy másutt: „Nézd meg jól ezt a karszéket, amelyen ülsz, meg a díványt. Kossuth Lajos ült rajtuk. Édesapám kezdő orvos korában közös lakást bérelt Kossuthtal, aki akkor még névtelen ügyvéd volt Sátoraljaújhelyen.” A nagypapa híres orvostudományáról tanúskodnak az alábbi sorok: „Hányszor mondotta pácienseinek: „Ne féljetek, a halál nem mer bejönni, amíg Berkovics doktor van a szobában ..” (Berkovics = Moskovitz Mór)
Egy kis szóbeszéd...
Végezetül pedig egy Andrássy–Moscovitz legenda, mely mindkét családban élő szóbeszédként maradt fenn. Egy angol nevelőnő szavaival – „a családból „kilógó- kimagasodó” „diable à quatre” (ördögfióka) kis Duci, azaz ifj. Andrássy Gyula Moscovitz Mór természetes fia volt…Ők nem is titkolták, Gézát (Lesznai édesapja) és Gyulát tejtestvéreknek mondták…” olvashatjuk Bauer Hilda (Balázs Béla testvére) emlékidézésében. Tény, hogy Kassán is többször összetévesztették a „belovagló” ifjú Andrássyt Moskovitzcsal, és nem legenda, hogy az id. Andrássyné szobájában két szent díszítette a falat: egy feszület és Moskovitz Mór képe.
|
|
