Munkácsy portréfestészetének egyik legkitűnőbb darabja Reményi Ede világhírű hegedűművészről készült kép, melyet - rá kevésbé jellemző módon - fára festett.


Reményi Ede (1828–1898) hegedűművész, zeneszerző, tanulmányait szülővárosában, Miskolcon kezdte és már kilenc évesen hangversenyeken lépett fel. 1842-45 között a bécsi konzervatóriumban a bécsi hegedűiskola alapítójának, Böhm Józsefnek volt a tanítványa.


Görgey Artúr tábornok és Viktória angol királynő kedvenc hegedűse

A szabadságharcban Görgey Artúr tábornok segédtisztje és kedvenc hegedűse volt, emiatt emigrációba kényszerült, 1849-ben elhagyta az országot és Konstantinápoly, London, majd Párizs után Amerikába menve folytatta tanulmányait. Európába visszatérve 1854-ben Viktória királynő hegedűsévé nevezték ki Londonban. Egy év múlva ismét Amerikába ment, de miután 1860-ban Magyarországon amnesztiát kapott, hazatért.

1870-ben a Nemzeti Színház hangversenymestere lett. Koncertkörutak sorát szervezte az országban és külföldön, a bevételt pedig jótékony célokra fordította. 1875-ben a budapesti Zeneakadémia egyik alapítója lett.

1872-ben kötött házasságot Fáy Gizellával, akivel 1878-ban végleg Amerikában telepedett le, csak koncertezni járt vissza Európába. Rendszeresen fellépett a Fehér Házban az amerikai elnökök előtt, és utazásait is folytatta szerte a világban. Egy san franciso-i koncertjén, hegedülés közben érte a halál.


Munkácsy ismét kivételeset alkotott

Munkácsy arcképe valószínűleg Reményi amerikai letelepedése előtt keletkezett, s a művész egyik legjobb korai portréja. Jobbra lent látható Munkácsy aláírása és a dátum: 1875-8.

A festékfoltokból történő képépítés, az impresszionizmus, sőt a későbbi pointillizmus technikáját idéző kivitelezés Munkácsy legérdekesebb képmásai közé sorolja ezt a festményt, s bár a művész festéstechnikáját a hetvenes évektől a virtuóz, könnyed, foltokkal való megformálás jellemezte, itt ennek egészen szélsőséges változatát ismerhetjük meg. Munkácsynál szokatlan a fa, mint hordozóanyag, s a viszonylag kis méret.

Portréfestészetének minden bizonnyal egyik legkitűnőbb, viszont szinte alig ismert példája e kép. Sajnálatos, hogy az elmúlt évtizedek nagy Munkácsy-tárlatain e kiváló kép nem volt látható.