Jászai Mari-díjas, Érdemes művész, a Magyar Köztársaság Érdemrend Kiskeresztjével kitüntetett Kossuth-díjas iparművész, tervező, a Szegedi Nemzeti Színház Dömötör – életműdíjasa, a Nemzet Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, akadémikusa.

Székely László tervező, iparművész diplomájának átvétele után,1961-től 1979-ig az egri Gárdonyi Géza Színház, a szegedi Nemzeti Színház, valamint a szolnoki Szigliget Színház tervezője volt. 1979-től a Nemzeti Színház tagja, majd a színház kamaraszínházi státuszából kivált önálló Katona József Színház egyik alapító tagja. 1990-ben visszatért állandó tervezőként a Nemzeti Színházhoz, majd 1992-ben alapító tagja volt a Budapesti Kamaraszínháznak is.

Már 1977-től tanított tervezési ismereteket a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. Alapító tagja az újjá szerveződő díszlet- és jelmeztervezői tanszéknek. 1990-től az egyetem tanszékvezetője, docense. 2004-től a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendezői tanszékének óraadó tanára. Szinte minden budapesti és vidéki színház számára tervezett, de nevéhez fűződnek hatalmas aréna-koncertek (Los Angeles, 1994: a három tenor koncertje, Népstadion-1996: Szuperkoncert) látványvilágának létrehozásai is.

Közel 600 díszlet, tér, előadás látványvilága, Magyarországon és külföldön, amit az elmúlt 6! évtizedben létrehozott. „A háború befejezése után különböző iskolákban folytattam tanulmányaimat. Nagyszüleimnek Gödöllőn volt házuk, és én a nyarakat ott töltöttem. Tíz-tizenkét éves lehettem, amikor barátságot kötöttem az ott élő Remsey Jenő festőművész három fiával. Anyai nagybátyám baráti viszonyban volt az Oláh családdal. Fiuk, Oláh Gusztáv már a negyvenes években az Operaház vezető díszlettervezője és rendezője volt. Nagybátyám említést tett neki színház iránti érdeklődésemről, és általa alkalmam nyílt egy személyes találkozásra 1950 tavaszán. Ő már akkor a Magyar Iparművészeti Főiskola akkor indult díszlettervező szakán tanított, az ugyancsak kiváló képességű nemzeti színházi díszlettervezővel, Varga Mátyással együtt.”

Munkássága során kiemelkedő színházi rendező alkotótársai voltak: Székely Gábor, Ruszt József, Csiszár Imre, Ascher Tamás, Vidnyánszky Attila, Bodolay Géza. Jelmeztervező kollégái közül a közös gondolat, a színharmónia és formavilág megteremtésében együtt dolgozott Vágó Nellyvel, Gombár Judittal, valamint Jánoskúti Mártával.

1981-ben az Országos Színházi Találkozó legjobb díszletért járó elismerését kapta a Szuhovo-Kabilin - A.Vasziljevics: Tarelkin halála című, a Nemzeti Színházban bemutatott előadás látványvilágáért (jelmez: Vágó Nelly, rendező: Székely Gábor).

2012-ben a Magyar Művészeti Akadémia, az MMA színházművészeti tagozatának rendes tagjává választották. Akadémiai székfoglalóját A színpadi tér varázsa és költészete címmel tartotta 2014-ben.

A Nemzet Művésze díjat „kimagasló stílus- és drámatörténeti ismeretekre alapozott, a modern színpadtechnika teljes eszköztárát a fantázia szolgálatába állító formagazdag díszleteiért, művészi életpályája elismeréseként” kapta, 2014-ben.

Munkásságának dokumentumai mára nemcsak nemzeti közgyűjteményekben (PIM-OSZMI, OSZK), de a Székely magángyűjteményben és az MMA Székely – külön gyűjteményében is kutathatók. Akadémiai székfoglalója és egyéni, valamint csoportos tárlatainak rajzai, díszlettervei mellett a World Scenography első kötetében és A színpadi látvány művészi útjai- Térteremtők kötetben is rangos helyet kapott.