A Református Élet című hetilap első száma 1934. január 1-jén jelent meg. A sajtótermék egy évtizeden át a magyar protestantizmus egyik legmeghatározóbb újságja volt, melyet két hetilap egyesítéséből hozták létre.


Az elődújságok közül hosszabb életű volt a Kálvinista Szemle, amely tizenhárom éven át jelent meg. A benne közölt írások a holland eredetű történelmi kálvinizmusnak nevezett egyházi irányzathoz köthetők. E szemlélet képviselői szerint nincs külön templomi hit és magatartás, mellette pedig teljesen más felfogású hétköznapi életvitel, hanem az ember egységes mivoltában kell, hogy szolgálja a Teremtő Istenét. Az újságban követelményként jelent meg a kálvini etika gyakorlati megélése. Ezt az alapító-főszerkesztő Sebestyén Jenő (1884-1950) szigorúan a református hitvallások „szemüvegén keresztül” vizsgálta meg. Harcosan elítélte az egyházi életben megfigyelhető „világias hiúságokat”, mint például a jótékonysági céllal szervezett bálokat. A magyarországi állapotokhoz képest pozitív példaként jelentek meg a hollandiai kálvinizmus életének hírei. Az újság elévülhetetlen érdemeket szerzett a holland-magyar református kapcsolatok erősítésében. A Kálvinista Szemlében csak nagyon kivételes alkalommal közöltek képzőművészeti alkotásokat.

A Református Élet másik elődújságát, az 1928 és 1933 között kiadott Református Figyelőt más szemléletű református emberek szerkesztették: Victor János (1888-1954), Muraközy Gyula (1892-1961) és Bereczky Albert (1893-1966). Mind olyan lelkipásztorok voltak, akik a protestáns egyházak lelki erősödését segítő belmissziós mozgalmak törekvéseit követendő értéknek tartották. Ennek a sajtóterméknek a címlapján gyakran közöltek fényképeket, leginkább a frissen átadott egyházi épületekről, de egy-egy nagyobb keresztény ünnep idején a szentföldi tájakat is bemutatták.


A Református Élet szerkesztését a Budapest-Kálvin téri Református Egyházközség két lelkipásztora, Muraközy Gyula és Ravasz László (1882-1975) püspök végezte. (...) A Református Élet tartalmában a Református Figyelő szerkesztési elveit vitte tovább, közben megfelelt a Kálvinista Szemlében is megfogalmazott igénynek, hogy az újság a református öntudat erősítését szolgája, a korszerű nyomdatechnika alkalmazásával, jó minőségű fekete-fehér fényképek felhasználásával. 

(...)

A Reformáltus Élet címlapján Munkácsy Mihály Pilátus-ábrázolása az újság virágvasárnapot köszöntő, 1937. március 20-án kiadott számának nyitóoldalán jelent meg. A festmény Munkácsy Krisztus Pilátus előtt című alkotásának részlete. A művész a római helytartót ülő helyzetben, gondolataiba merülve, fejét kicsit lehajtva jelenítette meg. Pilátus kézmozdulata tépelődő, a felelősségvállalás elől menekülni kívánó embert hozza közel a szemlélőhöz.