Pünkösd előtt tíz, Húsvét után 40 nappal van Krisztus mennybemenetele. Úgy tartják a palócok, hogy a hegyek akkor keletkeztek, amikor Krisztus Urunk a mennyekbe ment. A föld is emelkedett utána, de Jézus intett, hogy maradjon. A föld erre megállapodott, de úgy maradt: nem ment egészen vissza a helyére (Hevesaranyos). A nógrádi Ságújfalu hasonló hagyománya szerint is a föld utánament a mennybe szálló Krisztusnak. Amen szavára azonban megállott. Ebből lettek a hegyek, maga a Karancshegy is. Tetejére az angyalok építették a kápolnát.

Az első zsenge ünnepétől a Szent Lélek kiáradásáig

Pünkösd előzménye az Ószövetségben az egyik zarándokünnep, melyen Izrael fiainak meg kellett jelenniük Jahve színe előtt. Örömünnep volt, amelyen hálát adtak az Úrnak a búzatermésért, és az első termést, a zsengét mutatták be. Később az ünnep történeti jelleget öltött. A Sínai-hegyen kapott Törvény kihirdetésének emléknapját ülték meg, ami eredetileg az Egyiptomból való kivonulás után az 50. napon történt, s ilyenkor nagy sokaság zarándokolt mindenfelől Jeruzsálembe.

Az Újszövetségben Pünkösd a Jézus feltámadása utáni 50. nap, a Szentlélek eljövetelének napja. Az Úr Jézus mennybemenetele előtt megismételte a Szentlélek eljövetelére vonatkozó ígéretét. A várakozás és készülődés napjaiban a 11 apostol és a tanítványok egy szívvel, egy lélekkel állhatatosan imádkoztak az asszonyokkal, Máriával, Jézus anyjával és testvéreivel együtt, s a közel 120 fős közösségben megválasztották Júdás utódját, Mátyást a 12. apostolnak. Amikor pedig elérkezett Pünkösd napja, mind együtt voltak ugyanazon a helyen. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket.

A Pünkösd a liturgiában a Húsvét beteljesedésének ünnepe. A Húsvéttal együtt mozgó ünnep, a feltámadás dátumától függően május. 10-e és június 13-a közé esik.


Tízezrével jönnek a búcsúsok

Térségünk lelki központjának, a Mátraverebély-szentkúti kegyhelynek is az egyik legfőbb ünnepe: a Szentlélek hét ajándékát az ő mátkája, az Apostolok Királynéja közvetíti a hívő lelkekbe. Évszázadok óta ilyenkor tízezrével jönnek a búcsúsok, részesülni a Szentlélek megújító kiáradásában. A szécsényi férfi zarándoklat is kapcsolódik ehhez. Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje a kegyhely szentkútjánál sokak gyógyulásához is vezet. A szentkúti búcsújárás az ajándékozással is együtt járt: a leányok bokrétát, árvalányhajat vettek a legényeknek, a fiúk pedig tükrös mézeskalács szívet ajándékoztak a leányoknak. Az otthon maradottak rózsafüzért, szentképet, a gyermekek mézeskalácsot, „verebélyi bot”-ot kaptak.


A pünkösdi királynéjárás

A palócföldi pünkösdi királynéjárás szokásakor a lélek erejével köszöntötték és közvetítették a kitavaszodó világot a fölkeresett porták lakói számára. A fehér ruhába öltözött, fején koszorút viselő pünkösdi királynét körbe vették leánytársai. Körülötte körben járva, a szokásos ének szövegében az első Pünkösd bibliai történésének megismétlődését kívánják, hogy a Szentlélek "Szálljon a házokra, / Mint azelőtt szállott / Az apostolokra." Szandán az idősek máig általános hittel várják, hogy fújjon a szél rájuk a pünkösdi misét követően, és ezáltal remélik a Szentlélek eredeti eljövetelét és áldását.

Pünkösd kiemelkedő szent idő. Ez magyarázza például a litkeiek hagyományos meggyőződését, miszerint aki a pünkösdi harmatban megmosdik, azon nem fog a nyári nap. Az ünnep tükröződik a hagyományos női viseleten, amikor a pünkösdi láng színe hangsúlyozódik a ruházaton. A Szentkúti Szűzanya és a szakrális táj más öltöztetős Madonnái is ilyenkor a Szentlélek kiáradásának pünkösdi lángját mutatják viseletükben.


A májusfát nagyon várták a leányok

Pünkösd a szerelmes lelkeket is kibontakoztatja. Május elseje, első vasárnapja mellett pünkösdi szokás, hogy a legények májusfát állítanak kedvesük házához. Az eladósorban lévő lányok várták is ezt nagyon, mert aki nem kapott, az a közeljövőben nem számíthatott a férjhez menetelre.

A gyermekáldás mindig fontos volt, s ehhez a palócok a lélek erejében bíztak. Pünkösd utáni kilenc kedden böjtöltek – gyermekáldásért, könnyű szülésért -, amely nagyjából Szent Annának, a magtalanok, áldott állapotban levők, női betegségben szenvedők kiváltságosan tisztelt patrónusának névünnepével fejeződött be.


Pünkösd vidékünk egykori urát, Balassi Bálintot is megihlette a Lélek átható erejét kifejező vers írására:

Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje,
Mindent egészséggel látogató ege,
Hosszú úton járókat könnyebbítő szele,

Te nyitod rózsákot meg illatozásra,
Néma fülemüle torkát kiáltásra,
Fákot is te öltöztetsz sokszínű ruhákba,

Néked virágoznak bokrok, szép violák,
Folyóvizek, kutak csak néked tisztulnak,
Az jó hamar lovak is csak benned vígadnak (…)

Újul még az föld is mindenütt te tőled,
Tisztul homályából az ég is te véled,
Minden teremtett állat megindul te benned.

Ily jó időt érvén Isten kegyelméből,
Dicsérjük szent nevét fejenként jó szívből,
Igyunk, lakjunk egymással, vígan, szeretetből.