Kisfaludy Sándor könyvtárában található kemény fedeles, megsárgult könyv, az egyetlen mű, mely őrzi feleségének kézírását. Egy hangjegykönyv, melybe Szegedy Róza saját kézírásával jegyezte le kedves zenedarabjait.

Szegedy Róza (Ötvöspuszta [Dabronc], 1775. ? - Sümeg, 1832. május 18. ) - mint Kisfaludy Sándor felesége és múzsája - híres alakja lett a magyar irodalomtörténetnek. Alakját Liza költői névvel a Kesergő szerelem, a Boldog szerelem és a Két szerető szívnek története örökítette meg.


A házasságukat a közeli rokonság miatt érvénytelenítették...

Kisfaludyt Vashosszúfaluban ismerte meg egy szüreti bál alkalmával. Sándor és Róza szerelme a Badacsonyi szüreten és egy szigligeti kiránduláson bontakozott ki. Kezdetben Róza óvatosan fogadta a nagy szoknyavadász hírében álló 24 éves Kisfaludy udvarlását, akinek katonatiszti külföldi szerelmi kalandjai közszájon forogtak. Róza az első leánykérésre nemet mondott, de két év múlva már igenlő választ adott az költőnek. 1800 januárjában kötöttek házasságot, amelyet ugyan a közeli rokonság miatt érvénytelenítettek, de májusban, a diszpenzáció megszerzése után újra megesküdtek. 1805-ben Sümegre költöztek.


Kicsapongóból monogám

Kisfaludy életvitele házas emberként radikális fordulatot vett. Monogám életet élt, ifjúkori csapongásait az egymást követő irodalmi művek sikerei váltották fel, miközben kitartóan a magyar nyelv hivatalos elfogadtatása mellett kardoskodott.


Róza hárfázott és verseket írt

Róza férjéhez hasonlóan régi, előkelő és vagyonos családból származott. Méltó társa volt Kisfaludynak, hiszen maga is széleskörű műveltséggel rendelkezett, szerette a zenét, annak lelkes és tehetséges művelője volt. Hárfázott, verseket írt, németül olvasott.

A kottákat és eredeti hangjegy-leírásait tartalmazó albumot Darnay Kálmán őrizte és állította ki Sümegen, a múzeumában.
A hangjegykönyv viszonylag jó állapotban maradt ránk. Keményfedeles borítóján Mademoiselle Rosalie De Szegedy felirat látható. Találunk benne latin, francia és német nyelven is kifejezéseket, megjegyzéseket. A könyv első negyed része Rákóczi toborzójának hangjegyével van ellátva, továbbá kuruc dalok hangjegyei is fellelhetők benne.