A semmiből, káoszból teremtett isteni világ, kozmosz képzete már végérvényesen fikció a haszonra törekvő, deszakralizált természetfelfogáshoz képest? Az ember létének alapdimenziói: keletkezése, az élet fenntartása, átörökítése, a halál és a túlvilág képzete objektív tudásnak számító közösségi hagyomány, vagy véglegesen szubjektív felfogás tárgyát képező magánügy?
Mi a meghatározó valóság: ami fizikailag érzékelhető, vagy ami a láthatón túl van?
Lehet-e életképes a helyi keretekhez való kötődés, a táji, regionális önállóság vagy a globális orientáció válik egyedülivé?
A gazdasági élet vagy általában a kultúra terén fenntartható-e olyan tradíció, illetve nézőpont, mely által az egyes területek integrálhatók és együttesen értelmezhetők, sőt befolyásolhatók, avagy a mindent átfogó gondolkodás ideje végképp lejárt, és a technikai jellegű szakértelem mentén megoszló szakosodás érvénye visszavonhatatlan?
Beláthatók-e mai szemmel az olyan ősi vallásos meggyőződések, amelyekben az ész teljhatalmát, a racionális felfogást alapvetően korlátozza a mágikus-misztikus tradíció és gondolkodásmód?
Nincs határvonal fény és sötét, jó és rossz között
A jelenkor jellemző és következményekkel járó fejleménye, trendje az erkölcsi, vallási, nemek közti – lásd uniszex, homoszexualitás – válaszvonalak, politikai és kulturális téren az európai határok és azok védelmének feloldása, felfüggesztése, leértékelése, lekicsinylése, relativizálása. Következményekkel járó fejlemény a választás fény és sötét között, ami a hagyományos emberség számára össze nem mosható, össze nem keverhető. Közülük – leginkább vallási értelemben, de a dimenziók egymásra rímelésével – legtöbb a fény iránt sóvárog, a sötéttől irtózik.
Ilyen választás az éjszakához tartozás, a fiatalság éjjeli szórakozása. Ilyen – sokszor piac diktálta – választás sötétségként a pokol, angol szóval hell márkájú termékek vásárlása energiaitalban –, ami ilyenként piacvezető márkává tudott válni −, franciaágyban, kisállateledelben, a hell nevű miskolci rally rendezvényben stb. Fény és sötét, mennyei és pokoli közötti átjárhatatlan határok degradálásával és semmibevételével „keverékjelenségeket” hoznak létre. Ilyen a bájos logófigurává avatott pokoli sátán a Hell Energy Magyarország Kft. logója, s ennek a népmesékben is egyértelműen legyőzendő, megsemmisítendő sárkány változatából kialakított szelíd, jóságos Süsü sárkány is ilyen.
A kérdésekre a hagyományos paraszti gondolkodásban is kereshetjük a választ
Ezeket az általános kérdéseket is érintik a népi kultúrával, népi vallásossággal kapcsolatos, immár évtizedek óta folyó palóc kutatás a balassagyarmati és immár a szécsényi múzeumban is. A mai palócföldiek számára szeretnénk ismertebbé és érthetőbbé tenni a paraszti gondolkodásmódot és mentalitást. Úgy véljük, hogy a paraszti műveltség mind időbeli, mind társadalmi, etnikai kapcsolatrendszerében oly nagy kiterjedésű és távlatú, hogy sok évszázados múltja és hitele fontos forrássá avatja a felsorolt alapkérdések megválaszolására.
A paraszti kultúrán belül a népi vallásosságot a kultúra és a paraszti lét olyan központi területének látjuk, amely nemcsak átszövi annak legkülönfélébb ágazatait, hanem azok működésére szabályozóan is hat. A népi vallásosság, hagyományozó kultúra részeként különböző korok egymásra rétegzett, összeötvöződött jegyeit hordozza, a kereszténységet megelőző időktől fogva. Magában foglalja a hivatalos egyház vallási tevékenységét, amely a paraszti kultúra egészének önálló rendszerében, a jelentések itteni univerzumába átszűrődve jelenik meg. A népi vallásosságnak szerves részét képezi a vallásos néphit is, ami lendítőerőt ad a mindennapi kérdések, feladatok megoldásához. Egyik legfőbb jellemzője, hogy nem a pillanatnak, hanem hosszútávra ad muníciót a közösség és az egyén számára.
Cikkünket hamarosan folytatjuk...