2024. december 3. kedd
Ferenc
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum - Röszke
 |
Cím: 6758, Röszke II. kerület, 50/B.
Telefonszám: (62) 272-788, (30) 371-8044
E-mail: paprika@paprikamolnar.hu
Nyitva tartás: A múzeum előzetes bejelentkezés alapján látogatható, a hét minden napján, egyénileg és csoportosan egyaránt.
|
PaprikaMolnár Fűszerpaprika Malom és Múzeum
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Ha a paprikapalánták régi, szegedi termelők általi gondozását akarjuk rekonstruálni, megkerülhetetlenek Bálint Sándor munkái. A májusi mindennapokat az ültetés és a szántóföldi munka aktualitása határozza meg, lássunk hát, hogyan történt ez a 20. század első felében Szegeden!
Fódozás és újítás
Mikor már jól látszott, hogy melyik növények nem erősödtek meg, sor került az ültetés utáni első nagyobb munkára, a fódozásra. A fódozás során pótolták az elszáradt, meg nem fogant palántákat, azaz megfoltozták a hézagos sorokat. A fódozás szerencsétlenebb esztendőkben olyan méreteket öltött, hogy már újrarakásról kellett beszélni.
A hiányok pótlása után körülbelül egy héttel újítás következett, vagyis az első kapálás. Az újítást a Szeged környéki családok a 20. század első felében még nagyrészt kézikapával végezték. Az 1960-as években a paprika útját (hosszában) ekekapával művelték, míg közeit (keresztben) továbbra is kézikapával tartották rendben.
Júliustól már öntözni kellett
Ha a csendes, áztató esők rendszeresen hullottak, a talaj természetes nedvességtartalma akár június végéig is elegendőnek bizonyult. Júliustól azonban, különösen a virágképződés során és az érés kezdetén, már öntözésre is szükség volt. Régen kútról hordták a vizet, kézi locsolóval öntöztek.
A paprika munkás növény
Fódozás és újítás
Mikor már jól látszott, hogy melyik növények nem erősödtek meg, sor került az ültetés utáni első nagyobb munkára, a fódozásra. A fódozás során pótolták az elszáradt, meg nem fogant palántákat, azaz megfoltozták a hézagos sorokat. A fódozás szerencsétlenebb esztendőkben olyan méreteket öltött, hogy már újrarakásról kellett beszélni.
A hiányok pótlása után körülbelül egy héttel újítás következett, vagyis az első kapálás. Az újítást a Szeged környéki családok a 20. század első felében még nagyrészt kézikapával végezték. Az 1960-as években a paprika útját (hosszában) ekekapával művelték, míg közeit (keresztben) továbbra is kézikapával tartották rendben.
Júliustól már öntözni kellett
Ha a csendes, áztató esők rendszeresen hullottak, a talaj természetes nedvességtartalma akár június végéig is elegendőnek bizonyult. Júliustól azonban, különösen a virágképződés során és az érés kezdetén, már öntözésre is szükség volt. Régen kútról hordták a vizet, kézi locsolóval öntöztek.
A paprika munkás növény
A további nyári munkák között természetesen ismét nagy arányban jelenik meg a kapálás. A paprika munkás növény, sok törődést igényel, rendszeres gondozása „derékszögű”, hajlott háttal végzendő, megerőltető feladat. A második kapáláson, melyre aratás után került sor, a család minden tagja részt vett. A harmadik kapálás havibúcsú táján, azaz augusztus elején történt meg.
A június táján nyíló fehér virágoknak, és a nyár derekán megjelenő zöld, majd egyre pirosodó terméseknek természetesen gazdáik nagy munkabírása is feltétele volt. Tömörkény István író ezekkel a szavakkal mutatta be Alsóváros népét: „A templom istene után a föld az istene, amelyen hihetetlen szorgalommal termeli a paprikát.”
A június táján nyíló fehér virágoknak, és a nyár derekán megjelenő zöld, majd egyre pirosodó terméseknek természetesen gazdáik nagy munkabírása is feltétele volt. Tömörkény István író ezekkel a szavakkal mutatta be Alsóváros népét: „A templom istene után a föld az istene, amelyen hihetetlen szorgalommal termeli a paprikát.”
|
|
