2024. december 21. szombat
Tamás
Szépművészeti Múzeum - Budapest
 |
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út 41.
Telefonszám: (1) 469-7100
E-mail: info@szepmuveszeti.hu
Nyitva tartás: K-V 10:00-18:00, belépés és pénztár 17:00-ig, a kiállítások zárása 17:30-kor kezdődik a legfelső szintről.
|
Szépművészeti Múzeum
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A Fővárosi Közmunkák Tanácsa felkérésére Ybl Miklós elkészítette a tervezési program alapjául szolgáló vázlatokat, a belügyminiszter 1874. április 28-án keltezett levelében bízta meg az építészt a végleges tervek elkészítésével. Az Operaház építési programját báró Podmaniczky Frigyes, a tervpályázat bíráló bizottságának elnöke, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnöke adta meg.
A Magyar Királyi Operaház ünnepélyes megnyitására 1884. szeptember 27-én került sor, I. Ferenc József császár és király jelenlétében. A nyitó díszelőadáson a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin első felvonását adták elő Erkel Ferenc vezényletével.
Irány az Olympos!
Az Operaház mennyezetképéhez több vázlatot is készített Lotz Károly (1833-1904): egy közülük a Budapesti Történeti Múzeum, egy kissé nagyobb méretű vászonra festett vázlat pedig a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található. A kompozíció címe: Olympos.
A Magyar Királyi Operaház ünnepélyes megnyitására 1884. szeptember 27-én került sor, I. Ferenc József császár és király jelenlétében. A nyitó díszelőadáson a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin első felvonását adták elő Erkel Ferenc vezényletével.
Irány az Olympos!
Az Operaház mennyezetképéhez több vázlatot is készített Lotz Károly (1833-1904): egy közülük a Budapesti Történeti Múzeum, egy kissé nagyobb méretű vászonra festett vázlat pedig a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található. A kompozíció címe: Olympos.
A falkép megtervezését meghatározta az Ybl Miklós által kialakított nézőtér formája. E fölött jelennek meg a felhők között lebegő antik istenek, mint egy antik centrális épület opeionnal megnyíló mennyezetén. A látszat-architektúra mellőzése, a határozott körvonalak, az élénk, tiszta színek jól illenek az épület neoreneszánsz stílusához.
Az Operaház belső dekorációjának koncepciója több részletben keletkezett, Lotz mellett Than Mór és Székely Bertalan is rész vett a falképek elkészítésében. A Magyar Királyi Dalszínház belső díszítéséről bizottság döntött, Podmaniczky Frigyessel és Ybl Miklóssal az élén, a vázlatok elbírálásában az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat is részt vett. A téma kigondolója ismeretlen, de valószínűleg sok mindenben Podmaniczky szava döntött, amint erről saját feljegyzései is tanúskodnak.
Mindenekfelett a zene
Than és Lotz programjának középpontjában a zene dicsőítése állt. Az allegorikus jelentéstartalom alapjának kialakítására hatással volt Friedrich Nietzsche 1871-ben megjelent kultúrfilozófiai-esztétikai tanulmánya, a Die Geburt der Tragödie (A tragédia születése) is, amelyben a német filozófus – az emberi lényeg kettéválasztásának az antikvitásban gyökerező hagyománya szerint – az emberi létezés apollóni és dionüszoszi meghatározottságáról értekezett. Így lett a mennyezetfreskó témája az Olümposz szent hegye, a görög istenek kavargó sokaságával, a késő reneszánsz és kora barokk mennyezetfreskóit idéző monumentális kompozícióval.
Az Operaház belső dekorációjának koncepciója több részletben keletkezett, Lotz mellett Than Mór és Székely Bertalan is rész vett a falképek elkészítésében. A Magyar Királyi Dalszínház belső díszítéséről bizottság döntött, Podmaniczky Frigyessel és Ybl Miklóssal az élén, a vázlatok elbírálásában az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat is részt vett. A téma kigondolója ismeretlen, de valószínűleg sok mindenben Podmaniczky szava döntött, amint erről saját feljegyzései is tanúskodnak.
Mindenekfelett a zene
Than és Lotz programjának középpontjában a zene dicsőítése állt. Az allegorikus jelentéstartalom alapjának kialakítására hatással volt Friedrich Nietzsche 1871-ben megjelent kultúrfilozófiai-esztétikai tanulmánya, a Die Geburt der Tragödie (A tragédia születése) is, amelyben a német filozófus – az emberi lényeg kettéválasztásának az antikvitásban gyökerező hagyománya szerint – az emberi létezés apollóni és dionüszoszi meghatározottságáról értekezett. Így lett a mennyezetfreskó témája az Olümposz szent hegye, a görög istenek kavargó sokaságával, a késő reneszánsz és kora barokk mennyezetfreskóit idéző monumentális kompozícióval.
|
|
