2024. november 21. csütörtök
Olivér
Magyar Nemzeti Múzeum Kubinyi Ferenc Múzeuma - Szécsény
|
|
Cím: 3170, Szécsény Ady Endre u. 7.
Telefonszám: (32) 370-143
E-mail: kubinyi.muzeum@gmail.com
Nyitva tartás: K-P 10-16, Szo-V 10-18
|
Kubinyi Ferenc Múzeum
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A palócok számára meghatározó az időbeliség két dimenziója: az emberi élet íve, s annak fordulói, a születés-keresztelés, házasságkötés-esküvő és a halál-temetés. Másik meghatározó időfajta az esztendő, ami körkörös egymásutánja és ünnepei révén Isten ajándékának és a transzcendens kapcsolattartás terepének is számított.
(Az írás előző része itt olvasható. >>)
Isten teremtette, ember művelte
A palócok a természetet teremtésnek, Isten teremtésének tartották. Földműveléssel és állattartással tartották uralmuk alatt, és szerezték belőle megélhetésüket. Tudtak a földalatti erőforrásokról, de azok kiaknázására nem törekedtek. Ismerték palócföldi szénvagyont, a felszíni rétegek lángra lobbanását azonban tüzesembereknek tartották, akiktől óvakodni kell.
Miként Mózes a pusztában vizet fakasztott, vagy amint láttuk, Szent László királyunk is vizet fakasztott szomjazó katonáinak, úgy kultuszolták a Szanda-Szentpéterhegy tetején lévő kutat, ahová elődeink több mint ezer éve is már körtemplomot építettek. A szentkútról azt tartották, hogy az tengerszem, s ha azt megszentségtelenítik, elbányásszák, elönti, elmossa a víz a világukat. Kapitalista vállalkozásban mégis tervbe vették az andezit kő kinyerését, s a kőbánya 1924-ben meg is nyílott.
Trianon a palócok hazáját is kettészelte
Az 1920. évi trianoni békediktátum elcsatolta Magyarország területének mintegy kétharmadát, és kettévágta a Palócföldet. Ekkor szűnt meg a megmaradt területekről Kékkőbe (Modrý Kameň) irányuló zarándoklat, és viszont, az országhatáron túlivá vált településekről a nógrádszakáli kálváriára történő búcsújárás.
A csehszlovák- majd szlovák-magyar országhatár mentivé vált Palócföld megosztottá és marginálissá lett saját államában. A tengerszem, illetve a 20. századi történelem elmosta a korábban viruló élet számos összetevőjét. Mára népességfogyás, etnikai átstrukturálódás, akkulturáció folyamatai figyelhetők meg régiónkban. Ugyanakkor számos jelenség mutatja az összetartozás és élni akarás perspektíváját. Ennek keretében kopogtatunk az Európai Unió Parlamentjénél, illetékeseinél. A Palóc régió ma felerészt Szlovákia, felerészt Magyarország területén található. Az elmúlt századok termékeny palóc nagycsaládjai kirajzottak, kitelepültek a mai Ukrajna és Szerbia területére is. Kopogtatunk, hogy e határ menti, illetve kisebbségi létet megélt népcsoport revitalizációs törekvései ne falba ütközzenek, hanem nyitott kapukra találjanak!
(Az írás előző része itt olvasható. >>)
Isten teremtette, ember művelte
A palócok a természetet teremtésnek, Isten teremtésének tartották. Földműveléssel és állattartással tartották uralmuk alatt, és szerezték belőle megélhetésüket. Tudtak a földalatti erőforrásokról, de azok kiaknázására nem törekedtek. Ismerték palócföldi szénvagyont, a felszíni rétegek lángra lobbanását azonban tüzesembereknek tartották, akiktől óvakodni kell.
Miként Mózes a pusztában vizet fakasztott, vagy amint láttuk, Szent László királyunk is vizet fakasztott szomjazó katonáinak, úgy kultuszolták a Szanda-Szentpéterhegy tetején lévő kutat, ahová elődeink több mint ezer éve is már körtemplomot építettek. A szentkútról azt tartották, hogy az tengerszem, s ha azt megszentségtelenítik, elbányásszák, elönti, elmossa a víz a világukat. Kapitalista vállalkozásban mégis tervbe vették az andezit kő kinyerését, s a kőbánya 1924-ben meg is nyílott.
Trianon a palócok hazáját is kettészelte
Az 1920. évi trianoni békediktátum elcsatolta Magyarország területének mintegy kétharmadát, és kettévágta a Palócföldet. Ekkor szűnt meg a megmaradt területekről Kékkőbe (Modrý Kameň) irányuló zarándoklat, és viszont, az országhatáron túlivá vált településekről a nógrádszakáli kálváriára történő búcsújárás.
A csehszlovák- majd szlovák-magyar országhatár mentivé vált Palócföld megosztottá és marginálissá lett saját államában. A tengerszem, illetve a 20. századi történelem elmosta a korábban viruló élet számos összetevőjét. Mára népességfogyás, etnikai átstrukturálódás, akkulturáció folyamatai figyelhetők meg régiónkban. Ugyanakkor számos jelenség mutatja az összetartozás és élni akarás perspektíváját. Ennek keretében kopogtatunk az Európai Unió Parlamentjénél, illetékeseinél. A Palóc régió ma felerészt Szlovákia, felerészt Magyarország területén található. Az elmúlt századok termékeny palóc nagycsaládjai kirajzottak, kitelepültek a mai Ukrajna és Szerbia területére is. Kopogtatunk, hogy e határ menti, illetve kisebbségi létet megélt népcsoport revitalizációs törekvései ne falba ütközzenek, hanem nyitott kapukra találjanak!
|
|
