A harangok sokrétű szerepet töltenek be az emberek életében, több vallásban is kiemelkedő tárgyként tartják őket nyilván. A keresztény hitéletben közel másfél évezrede legfontosabb funkciója az imára, istentiszteletre, misére történő hívás. A hétköznapi életben a harang meghatározott időszak elmúltát vagy kezdetét jelzi, míg a félrevert harang veszély (tűzvész, vihar, árvíz) közeledtéről tájékoztat. A gyász hírének közlésére a templomtornyokban, illetve a temetőkben felállított építményeken elhelyezett öntvényeket használják. Ugyanakkor örömteli események hírének továbbadására is szolgál a harang, így például hírt ad jubileumi emlékévek kezdetéről, vagy a pápaválasztás megtörténéséről.

A XIX. század kulturális és technikai fejlődésének vívmányaként vasútállomáson, lóversenypályán, városi állatkertben is alkalmaztak jeladás céljára harangokat.

Az elektromosság elterjedésének következtében a XX. század elejétől kezdve szirénák, hangosbeszélő készülékek, riasztóberendezések átvették a harangok jeladó funkcióját. E tárgyaknak a szakrális és emlékeztető szerepe viszont megmaradt a XXI. században is.


A trianoni döntésre reagáló harangok feliratai

Az 1920 június 4-én aláírt trianoni békediktátum, a történelmi Magyarország területének több, mint kétharmad részének elvesztését eredményezte. Az elcsatolt részeken létrejött új államok döntésének következtében sok magyar ember kényszerült szülőföldje elhagyására. A békeszerződés ellen, már aláírásának pillanatában, az egész magyarság tiltakozott, emlékműveket, ereklyés országzászlókat emeltek.

A tiltakozás alig ismert eszközei voltak a templomi harangok is. A trianoni békeszerződésre reagáló harangok feliratait három csoportba oszthatjuk: Az első azon harangok csoportja, amelyek konkrétan reagálnak valamilyen módon a trianoni békeszerződésre, a másodikhoz tartozó harangok olyan vallásos feliratokat tartalmaznak, amelyek kapcsolatba hozhatók a megcsonkított ország akkori helyzetével, míg a harmadik csoportba azok tartoznak, amelyekben a "Magyarország Feltámadása" kifejezés szerepel. Ez szó szerinti utalás a Magyar Hiszek Egy kezdetű "imára", amelyet Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna írt, és a két világháború közötti Magyarország „nemzeti imája” lett.


A hatvani négy templom harangjai

Hatvan négy templomának tornyaiban tizenegy harang függ. A legrégibb öntvény az újhatvani plébániatemplomban lakik, a legtöbb harang (négy) a Kossuth téren álló Szent Adalbert templom tornyában hív misére, délben imára, és emlékeztet az 1456-os nádorfehérvári diadal hőseire.


A Szent Adalbert templom harangjai közül hármat Szlezák László (1870-1953) készített angyalföldi műhelyében. A toronyban függő nagyharangot Szlezák László nevelt fia, Gombos Lajos (1928-2011), öntötte 1991-ben.

Felirata: ISTEN DICSŐSÉGÉRE / A MAGYAROK NAGYASSZONYA TISZTELETÉRE / II. JÁNOS PÁL PÁPA / MAGYARORSZÁGI LÁTOGATÁSA EMLÉKÉRE / HATVAN SZÜLÖTTE: GÓDOR KÁLMÁN FESTŐMŰVÉSZ / NAGYLELKŰ ADOMÁNYÁBÓL ÖNTÖTTE 1991-BEN / GOMBOS LAJOS HARANGÖNTŐ MESTER ŐRBOTTYÁNBAN.”


Az 1898-ban felszentelt hatvani református templom tornyában két harang található, a kisebbet a felszentelés évében készítette idősebb Walser Ferenc (1927-1901), míg a nagyobbat 1927-ben ifjabb Walser Ferenc.


Az evangélikus templom két harangja Szlezák László alkotása, amelyek közül a nagyobbik, a Luther-harang, az 1935 szeptember 1-jén tartott felszentelésre készült. A kisebbik, a Béke-harang, 125 kg tömegű, 61 cm alsó átmérőjű, 1941-ben adományként készült a gyülekezetnek. Felirata az egyik oldalán „ERŐS VÁR A MI ISTENÜNK”, alatta a Luther-rózsa található, amely alatt olvasható: ”TÓTH FERENC ÉS CSALÁDJA ADOMÁNYÁBÓL / BÉKE HARANG”. A harang alsó pártáján: „1941. SZEPTEMBER HÓ 7. „

A harangpalást másik oldalán a következő felirat olvasható: ”BOLDOGOK A BÉKESSÉGRE IGYEKEZŐK: / MERT ŐK AZ ISTEN FIAINAK MONDTANAK” / MÁTÉ 5:9. / „HA LEHETSÉGES, AMENNYIRE RAJTATOK ÁLL, / MINDEN EMBERREL BÉKEESÉGBEN ÉLJETEK. / RÓMA 12:18.”


Az újhatvani Szent István király-plébániatemplom nagyharangját a XVIII. században készítették. Mivel a harangon sem az öntvény készítője, sem az ideje nincs feltüntetve, így a közelebbi meghatározás csak a díszítések részletes elemzésével lehetséges.

A középső hrangot és a kisharangot Szlezák László öntötte, a nagyobb méretűn ez a felirat olvasható:” ISTEN DICSŐSÉGÉRE FELAJÁNLOTTA / HATVAN TANÁR- ÉS TANÍTÓTESTÜLETE 1929. / ÖNTÖTTE SZLEZÁK LÁSZLÓ HARANGÖNTŐ / MAGYARORSZÁG ARANYKOSZORÚS MESTERE BUDAPESTEN”