Egy reneszánsz éremművész 16. századi alkotása lett a hónap műtárgya a Magyar Nemzeti Múzeumban: Fueszl Kristóf alkotását a nagyközönség A kassai aranykincs című kiállításban tekintheti meg.


Kalandos sorsú kincsesládikó

1935. augusztus 24-én Kassán a Pénzügyigazgatóság épületénél dolgozó munkások egy apró rézdobozt találtak. Az állatmintás, fedeles edényben több mint 12 kilónyi aranypénz volt, amelynek egy részét a munkások azonnal meg is próbálták értékesíteni, de az ékszerész felismerte, hogy nem hétköznapi érmékről van szó, és értesítette a rendőrséget. A kalandosan napvilágra került lelet "kassai aranykincs" néven vált ismertté.

Pénzek Európa minden tájáról

A Kárpát-medencében egyedülálló aranykincslelet - amelyet a 17. század végén a Thököly-féle Habsburg-ellenes felkelések során rejthettek el - nemcsak mennyisége, de összetétele miatt is rendkívüli jelentőségű: Európa szinte minden tájáról származó pénzeket tartalmaz, legrégebbi és legfiatalabb darabjainak kibocsátása között pedig 277 év telt el.

I. Ferdinánd emlékérem - Körmöcbányáról

A csaknem 3000 darabos lelet különlegesen értékes darabjai közé tartozik három arany emlékérem: kettőt II. Lajos koronázásának emlékére készítettek, míg a harmadikat I. Ferdinánd emlékére verte az ismert reneszánsz éremművész, Fueszl Kristóf, aki Körmöcbánya polgármestere is volt. Az 1541-ben készült emlékérem nemcsak mérete miatt tűnik ki a kincs többi darabja közül, szó szerint páratlan ritkaság: ezüstből készült példányai ugyanis gyakran felbukkannak az európai árveréseken, de aranyváltozata a kassai éremlelet kivételével nem ismert Közép-Európában sem magán-, sem közgyűjteményekben.


A tiroli verde művészeti hatásait magán viselő érem - melyen a páncélos uralkodó lovon ülő alakja látható - a Magyar Nemzeti Múzeum március 20-ig látogatható, A kassai aranykincs című időszaki kiállításában tekinthető meg.