Somogy megye egyetlen premontrei prépostsága a mai Bárdudvarnok határában állt. A középkorban Kaposfőiként vagy Szentbenedekiként említett monostort 1252-ben alapították és a török korban pusztult el. A Nemzeti Kulturális Alap és Bárdudvarnok önkormányzatának támogatásával már négy alkalommal végezhettünk itt régészeti kutatásokat. 2014 és 2017 között feltártuk a prépostság nagyméretű, háromhajós, nyugati toronypáros, egyenes szentélyzáródású templomának maradványait, a benne lévő sírokkal és a hozzá csatlakozó sekrestyét. 2019-ben a prépostság egyéb épületeit és a templom melletti temetőt kezdtük kutatni.
A 2019-ben talált leletek közül kiemelkednek
a sírokban talált fátyoltűk. Hasonló tűk a kora újkori (16-18. századi) viselet legszebb darabjai közé tartoznak, fátylak, fejfedők felerősítésére, önálló viseletként is használhatóak lehettek, ezért
fátyoltűnek, hajtűnek, kontytűnek is említik ezeket. Korábban nagyon szép darabok kerültek elő a Kaposvár melletti 61-es úti temető feltárásakor – ezek a kiállításban is láthatóak. A bárdudvarnoki feltáráson a gyűjteményünk újabb gyönyörű tárgyakkal gyarapodott, amelyek a gondos restaurálás után visszanyerték régi fényüket.
A 291. sírban eltemetett nő koponyájánál 7 db ezüstből illetve
bronzból készült tűt találtunk. 5 tű végén kis kéttagú gömböcske volt,
közülük kettőt kék, egyet zöld üveggyöngy is díszített. A 6. tű feje kisebb méretű aranyozott gömb, amely foglalataiban lapított ezüst gömböcskék és sárgás kőberakások váltakoznak.
A legnagyobb tű igazi műremek. A végén nagyméretű aranyozott gömb helyezkedik el, amely két fele között borda, a tetején csúcsos dísz van kialakítva, a gömbön foglalatokban 16 db kék és fehér kő volt. A foglalatok egyik fele nem közvetlenül a gömbön, hanem az arról lógó kis lapocskákon van kialakítva - ez utóbbiak viselőjük mozgásakor rezgő hangot adtak, ezért az ilyen tűket rezgőtűnek is nevezték.
A feltáráson a múzeum dolgozói közül Molnár István, Stunya Péter, Papp Zoltán, Nyári Zsolt, Cserép Tamás, Balla Krisztián vett részt. A tárgyakat Szabó Domán restaurálta.