A Heves megyei, Zagyva és Galga folyók között elterülő Boldog település régóta áll a néprajzkutatók figyelmének középpontjában. A Gyöngyösbokréta mozgalom, a boldogi hímzés és a boldogi viselet a faluhoz szorosan kötődő fogalmak, csakúgy mint a település hagyománytisztelete és endogám jellege.Az 1960-as évektől azonban Boldogon (is) megkezdődtek azok a társadalmi folyamatok, amelyek lassan, de biztosan polgári kultúrává alakították a tradicionális, paraszti életmódot. A Hatvany Lajos Múzeum néprajzi gyűjteményébe mintegy 150 tételnyi boldogi anyag került, nagyrészt viseletek, melyek az adományozásukkal párhuzamosan zajló társadalmi folyamatokról is vallanak.
Kivetkőzés: a hagyományos viselet elhagyásaAnnak, hogy valaki megválik hagyományos ruházatától, egy gyűjteménynek ajándékozza és műtárgyként tekint rá, számos oka lehet. A kivetkőzést – a hagyományos viselet elhagyását – gyakran indokolta például egy fiatal lány házassága.
Ha parasztlány és iparoslegény esküdött össze, a fiatalasszonyt férje családja többször „kivetkőztette”, hogy új közege normái szerint öltözködhessen. Szintén a ruházat módosulását eredményezte
az anyagi körülmények változása is. Az 1960-as évektől Boldogon egyre többen próbálkoztak fóliakertészetek telepítésével, a gyors haszon és a polgári ruhák vásárlásának lehetősége megint csak kivetkőzést eredményezett.
Ha egy fiatal lány továbbtanult, ő is megvált a bőszoknyától, mások tisztán egészségügyi okok miatt váltottak polgári viseletre, nehezen bírták a szoros kötést, a keményített ruhadarabokat.
A fordítottjára, a beöltözésre is van példa Míg a 20. század második felétől Boldogon, és a Kárpát-medence egészében, a kivetkőzés volt az általános tendencia, napjainkban egyre több példát látunk a folyamat fordítottjára, a beöltözésre vagy visszaöltözésre is, a
hagyományőrzés, a néptáncok és -viseletek reneszánszukat élik. Sokan, akik már megváltak a boldogi ruhától, templomlátogatások vagy búcsúk esetén még visszaöltöznek. Fiatalok is szívesen „beöltöznek”, volt már rá példa, hogy
egy pár boldogi viseltet öltött az esküvőjére.
Deme Ágnes néprajzkutató