Az első pénzérméket a La Tène kultúrát a Kárpát-medencében elterjesztő kelták hozták magukkal területünkre. Vándorlásaik és hadjárataik során kapcsolatba kerültek mind a rómaiakkal, mind a görögökkel, így leletanyagukban mindkét ókori nép veretei előfordulnak. A legkorábbi darabok görög földről kerültek hozzánk. Néhány nagy kincset leszámítva csak egy-egy darabot találunk belőlük.
A kelták kezdetben valószínűleg kuriózumként, ajándékként gyűjtötték, csereberélték vagy kapták az érméket. Napi beszerzéseik során pénzként nem használták, nem is volt ehhez elegendő a birtokukban. Egy idő után másolni kezdték őket, vagyis maguk is pénzt vertek. 100-200 évvel később, a késő vaskor vége felé a nagy központokban (városokban?) valószínűleg már igazi pénzhasználatról beszélhetünk.
A Szakoly mellett feltárt La Tène kori faluban két kelta verésű pénz került elő. Hogy hol készültek, egyelőre nem tudjuk, de biztosan nem itt a faluban. Talán a település kedvező fekvésének köszönhető, hogy egyáltalán idekerültek, hiszen csak mintegy 10 km-re futott innen a középkori források nagy sóútja.
Az érméket vizsgáló numizmatikusok kutatásai alapján a legkorábbi kelta veretek közé tartoznak. Ennek köszönhetően tudjuk, hogy a falu mintegy 2200-2300 éves lehetett.
Almássy KatalinEzüstérmeLelőhely: Szakoly–Bioerőmű, 43. ház, 2007Kor: késő vaskor, kelta kor, Kr. e. III. századGyűjtemény: Jósa András Múzeum régészeti gyűjteménye, leltározatlanMéretek: átmérő 2,4–2,5 cm, vastagság 0,4 cm, 12,58 g