2024.10.14.
Déri Múzeum

Áldokumentumfilmek a MALTER-en

2024.11.14.
Szabadtéri Néprajzi Múzeum

Díjat nyert a Skanzen

2024.09.26.
Magyar Nemzeti Galéria

Október 13-ig látható az Így történt.

Déri Múzeum - Debrecen
A múzeum bejárata
Cím: 4026, Debrecen Déri tér 1.
Telefonszám: (52) 322-207
Nyitva tartás: IX.1.-IV.15.: K-Szo 9-16, IV.16-X.31.: K-V 10-18
Déri Múzeum
bútorművesség, építészet, grafika, hír, iparművészet, képzőművészet, mesterségek
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A Déri Múzeum gazdag céhes anyaggal rendelkezik, tárgyi emlékei és dokumentumai sokat mesélnek a cívis város egykori életéről. A céhes gyűjtemény jelentős csoportját alkotják az úgynevezett mesterrajzok, másképp remekrajzok. Ezek idővel a mesterré válás egyik követelményévé is váltak. A remekrajz segítségével a leendő mester megtervezte vizsgadarabját, illetve bemutatta azt.
Mesterrajz

Vasárnapi továbbképzés inasoknak

A próbatétel sikeres teljesítésében és a készségek fejlesztésében a rajziskolák segítettek, amelyek létrehozását II. József szorgalmazta. A 19. század elejétől egyre több nagyobb településen működött ilyen intézmény, Debrecenben 1813-ban jött létre a református egyházi tanács nagytermében. Bár első professzora Kiss Sámuel volt, mégis a debreceni „rajzoskola” Beregszászi Pál nevével fonódott össze, aki 1819-től oktatta vasárnaponként az inasokat és legényeket, valamint a Kollégium és a piarista latin iskola növendékeit a rajzolás és az építészet tudományára. Majd negyven éves ténykedése alatt mindvégig igyekezett segíteni tanulóinak, s próbálta fejleszteni iskoláját több-kevesebb sikerrel.

Mérnökként végzett, szakértelmét, véleményét több építészeti ügyben kikérték. Nevéhez fűződik Csokonai Vitéz Mihály síremlékének megtervezése. Több tankönyvet írt a rajzolás és építészetoktatás témájában, alapelvei ma is meghatározóak.


22 mesterség elsajátításához volt szükség az iskolára


A rajziskola látogatását 22 mesterség tanulói számára írták elő; de leginkább az ács, asztalos, kőműves, lakatos inasok és legények munkái maradtak fenn. A tanulók hozzáállása, szorgalma, képzettsége és tehetsége változó volt, általában a leendő ácsmesterek készítették az egyszerűbb, szerényebb rajzokat, míg a fejlett technikai tudásról tanúskodó, már-már művészi igényű tervek készítői később a korszak elismert és keresett asztalosaivá váltak. A kőműves ifjak a két csoport között helyezkedtek el.

A fotón látható kétszintes, oszlopokon nyugvó erkélyes ház tervrajza Király János kőműves inastól származik, aki feljegyezte, hogy munkája „Ralyz Professzor Beregszászi Pál úr keze alatt készült” 1829 júniusában. A tusrajz színezett, az egyszerű, de precízen megtervezett ház klasszicista stílusjegyeket mutat a korszak uralkodó építészeti trendjének megfelelően.
Váradi Katalin történész