2024.07.04.
Gyulai Vár

Emlékező lövések a gyulai várban

2024.06.16.
Móra Ferenc Múzeum

Hétfőn érkezik a Munkácsy-kollekció Szegedre

Hatvany Lajos Múzeum - Hatvan
Cím: 3000, Hatvan Kossuth tér 12.
Telefonszám: (37) 540-124
Nyitva tartás: K-V 10-18
Hatvany Lajos Múzeum
hír, történelem, Újkor, Vallás, XX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
1950. június 19-én az újhatvani templom előtt tüntetés zajlott le a ferencesek kitelepítése miatt. A délelőtt folyamán valóságos embergyűrű vette körül az épületet hogy a városszerte kedvelt ferencesek elhurcolása ellen tiltakozzanak. Közöttük nagy létszámmal voltak jelen az újhatvani városrészben élő vasutasok.

A város akkori vezetőinek nem sikerült a nagyszámú, imádkozó, éneklő tömeget távozásra bírni. Délutánra Budapestről és Miskolcról is megérkeztek az államvédelmi erők fegyveresei. Este kezdték meg a tömeg oszlatását. Vízi fecskendővel, riasztólövésekkel és puskatussal verték szét az addig kitartó tiltakozókat és nyomban megkezdődtek a letartóztatások. A közelben lévő egykori Katolikus Kör épületében folyt a letartóztatottak kényszervallatása, bántalmazása.

A gyors kihallgatást követően a lefogottak egy részét, akiket nem engedtek szabadon, a szerzetesekkel együtt Budapestre szállították. Másnap a vasúti főnökség sztálinista vezetői több vasutast menesztettek állásából a "demokráciaellenes" tüntetésen való részvétel miatt, illetve feketelistára tették a többi "reakciós és imperialista" vasutast, akiktől már régóta szabadulni szerettek volna. Az utóbbi években "beidomított" szakszervezet sem állt ki a kirúgott munkatársakért.

A fegyelmi tárgyalásokat és a kirúgásokat követően indult meg a bosszú következő szakasza. Harmincnégy vasutas család került kitelepítésre. A férfiakat embertelen körülmények között kényszermunkatáborokban dolgoztatták, a feleségeiket két hortobágyi állami gazdaságba vitték mezőgazdasági munkára. A megdöbbentő részletekről vallanak a kitelepítéseket megélt szemtanúk a Vasutasok pokoljárása című összeállításban. Hasonló címmel jelent meg Németi Gábor kötete 2003-ban, hogy az események és a fájdalmas következmények ne merüljenek feledésbe.


Kökény Ferenc történész