A szerzőpáros első tagja - Szendrei János - esetében a tervezés nem a kompozíció kidolgozását, inkább az ábrázolás tartalmi elemeinek meghatározását jelentette, vagyis hogy milyen elemek, mely szereplők, részletek szerepeljenek a kőrajzon. A festő-rajzoló Udvarlaky Béla éppen a szabadságharc leverésének évében született Bécsben, a Mintarajziskola elvégzését követően Erdélyben is élt és működött egy ideig, szerepelt a kolozsvári kiállításokon. Az 1880-as években zsánerképekkel és csendéletekkel jelent meg a műcsarnoki tárlatokon – ehhez képest szokatlan műfaj volt a történelmi emléklap az életművében.
$Szendrei János-Udvarlaky Béla: A magyar szabadságharc emléke. Színes litográfia\r\n$

Allegorikus és valós szereplők

A Szendrei János által tervezett és Udvarlaky Béla (1849-1885) által megrajzolt “A magyar szabadságharc emléke 1848-1849” című színes litográfia kompozíciós típusa Szerelmey Miklós egykorú lapjáéhoz hasonló, bár némileg bonyolultabb megoldással. Oszlopos talapzaton elől Hungária alakja áll koronával a fején, fölemelt karddal jobbjában, s babérkoszorús nemzeti lobogóval a baljában. Körülötte a neki tisztelgő és őt üdvözlő lovas és gyalogos honvédek s felkelők csoportja. A mögöttük lévő dombon oszlop emelkedik, tetején a béke angyala áll. Az oszlop mellett két férfi, egyikük pajzsot tart Magyarország címerével, a háttérben balra gémes kút és felvonuló tüzérség látható.

Lent, mintegy e jelenet alatt egy oszlop párokkal keretezett térben balra a nemzeti lobogót tartó ifjú áll. Mellette Kossuth ismerhető fel, fölemelt karjában irattekerccsel, rajta az 1848-as és 1849-es évszámokkal. Középen egy asztal mellett Széchenyi István ül, jobbjával a térdén nyugvó "Hitel" kéziratát tartva. Az asztal másik végén Batthyány Lajos és Deák Ferenc két nem azonosítható alakkal áll.

Az emléklap valószínűleg a millenniumi ünnepségek idején született

A lap pontos keletkezési idejét nem ismerjük, de a lenti jelenet kompozíciója nagyon hasonlít Than Mór Nemzeti Múzeumbéli falképei közül a reformkor nagyjait bemutató részlethez. A fönti rész pedig éppen Szerelmey 48-as lapjával mutat rokonságot, a gúla alakú elrendezéssel, a szárnyas nőalakkal az oszlop tetején és a kétoldalt elhelyezett további szereplőkkel.

A stílus persze itt más: az időbeli eltérés jól érzékelhető, a szerzőpáros szemmel láthatóan fölhasználta a negyvenes, ötvenes években a történelmi kompozícióknál kialakított megoldásokat, s ismerte az ábrázoltak korábbi portréit is. A jelenet két szintre osztása másképpen történik, mint Szerelmeynél, itt egy ügyes ötlettel van a két nyilvánvalóan különböző helyszín összekapcsolva egy kompozícióvá. S bár az emléklap műfaja, mint az allegória egy változata terjedt el, s legnagyobb számban az 1848-67 közötti időszakban keletkezett, ez minden bizonnyal a későbbiekhez tartozik, egy olyan újabb fellendüléshez, amelynek időszaka a millenniumi ünnepségekre esett.

A lap bekerült a Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi Múzeuma 1902-es anyagába is.

Basics Beatrix

$Szendrei János-Udvarlaky Béla: A magyar szabadságharc emléke. Színes litográfia\r\n$