Ereklyéiből, főként ujjaiból a középkori keresztesháborúk után Nyugatra is jutott, és az egyházilag alkalmazott hozzáérintés révén számuk megsokszorozódott. Az ilyen kézereklyéket, Szent Anna erős anyaságának, matriarcha méltóságának szimbólumául tisztelték.

Egy népszerű barokk olvasmány Szent Anna tiszteletéről többek között így oktatja azokat, akik kilenc keddi ájtatosságot fogadnak, vagy benne részt vesznek: "Szent Anna képét avagy a kezének formáját kilencszer megcsókoljad, avagy evégre a térdeplő széket vagy házadnál annyiszor a földet." A kultusz népi utókorára jellemző ez a ponyvanyomtatványokon számtalan kiadásban megjelent imádság: "Oh áldott Anna, szent anya /.../ örvendezek azokon a malasztokon, mellyekkel téged a mindenható Isten szent kezed által felékesített, midőn azon édes onokádat gyakran hordozád /…/. Azért is tetszett a magasságbeli Istennek, hogy szent kezedet a földön tisztelnék, hogy annak tisztelete által mindent, ami lelkünk üdvösségére hasznos, megnyerhessük..."

Ilyen kézereklye látható az egri jezsuita majd cisztercita templom Szent Anna oltárán, és a sokáig oly népszerű Aranykorona imakönyv is egész oldalas képet mutat róla. A Máriazellbe vezető zarándokúton Annaberg kegyhelyének palóc búcsús kapcsolatait mutatják az innen származó, és több településen - Egeg, Etes - fellelt, Anna kezét ábrázoló, színes nyomtatványok.


Szent Anna és Szent István 

A balassagyarmati Szentháromság főplébániatemplombeli oltár tituláris szentje, Szent Anna ülő alakja mellett az ifjú Szűz Mária üdítő, szépséget és reményt sugárzó alakja hangsúlyozódik a kép közepén. E két fénytől áthatott szenthez képest Joákim inkább a sötét háttérbe olvad, majdhogynem észrevétlen marad. Fönt az Atyaisten inkább csak indirekt módon sejlik föl. Függőleges síkon az oltár oromzata a sugárzóan fényes mennyei világot tárja elénk, virág és náddísszel átszőtt aranyos rokokó keretben az ég felhői között angyalok övezte, sugárzó és uralkodó Istenszem látszik. Ennek kontrasztját adja a festmény sötét tónusú látványa, mintegy a földi világ megjelenítése. A kép jobb oldalán a mennyből sejtelemszerűen lehúzódó világosság áttöri ezt a sötétséget, és Annát, illetve Máriát malaszttal tölti el. Fénylő alakjuk az Örök Nap eljövetelét, a világosság győzelmét előlegezi, amint arra az előttük magasodó fémfeszület látványszerűen is utal. E vertikális szerkezet egészült ki az 1970-es évek táján, amikor az oltár fölötti templomablak üvegében Szent István király alakját formálták meg.

E változást az oltárra vonatkozóan valóban kiegészülésnek tekinthetjük, ugyanis a hazai szakrális folklórban Szent Anna és Szent István személye szintén kapcsolatba került. Lajtakáta (Moson m., Gattendorf, Ausztria) búcsújáró Szent Anna kápolnája esetében a hungarus tudatú hagyomány sajátos példáját szemlélhetjük. A horvát ajkú helyi nép emlékezete szerint e kápolnában imádkozott Szent István király, mielőtt a német császár ellen harcra kelt volna. Az ekkor vezérei által látott jelenés szerint a kápolna fölött nagy fényességben angyalok tartották a magyar koronát, szentélyében pedig Szent Anna áldotta meg a királyt. Az ütközetben így a magyarok győztek. A csata után a hálatelt István király térden csúszva közeledett a kápolna oltárához. A fényesség most ismét megjelent, és a sebesült vitézek mind meggyógyultak.


A magyarság népesedési krízishelyzetéből való kiúttalálás volt az egyik indítéka a család és a gyermekáldás védőszentjét bemutató, „Kegyelmekkel tündöklő boldog Anya”. Szent Anna tisztelete és a Palóc Búcsú című könyv megalkotásának és 2005. évben való megjelentetésének, amely a Palóc Múzeumban megvásárolható. 


Öltöztethető Szent Anna és Mária szobrok

Mátraderecskén egy módos parasztcsalád Szent Anna és Mária egyaránt öltöztethető szobrát csináltatta meg hordozható foglalatban a 19. század közepén. Előbb a templomban, majd lakóházuk fali fülkéjében kaptak helyet a szobrok. A gondozóasszony az ünnepi öltöztetésekre rendre bevitte őket a házba, és még a gyerekeket is kiparancsolta onnan ruhaváltás idejére.


Az isteni teremtés ereménye: a világ

A világ a Palócföld paraszti kultúrájában egyöntetűen isteni teremtés eredménye. Ezt igazolják a néphit-adatok, és egy Nógrád megyei archaikus imádságban művészi tömörséggel megfogalmazott kozmikus-genezis motívum:

"Ég szülte Földet
Föld szülte fát,
Fa szülte ágát,
Ága szülte levelét,
Levele szülte bimbóját,
Bimbója szülte virágát,
Virága szülte Szent Annát,
Szent Anna szülte Máriát,
Mária szülte Krisztus Urunkat,
Aki megváltott mindnyájunkat.
/.../'


Szent Anna napkor feketében

Föltűnő a Szent Anna napi, többnyire tűzvész miatt fogadott "búcsúk" gyakorisága, mint például Etesen, Nógrádmegyerben és Egegen, ahol hasonló okból az Apostolok oszlását (VII. 15.) is megünneplik. Nógrádmegyerben 1910 táján a felvég égett le. A helyi hagyomány szerint egy gazdaember a fiával felgyújtotta szalmás házukat, a biztosítási díj reményében. A tovaterjedt tűz pusztítását követően megeskették a fiút a tűzgyújtás ügyében, aki hamis esküje után hamarosan meghalt, "és éjjelente tüzesen járt haza." A csapás emlékére a megyeriek nem dolgoztak és feketében jártak minden Szent Anna napkor.


A Szent Anna kultusz támogatói

A kékkői uradalom birtokosa, Balassa Pál apostoli gróf hathatós támogatója volt Szent Anna kultuszának, az általa építtetett templomokban rendre oltárt emeltetett Krisztus nagyanyja tiszteletére, és például az 1759-ben újra felszentelt kékkői várkápolnát is Szent Anna oltalmába helyeztette. Főoltárára a török által szétdúlt várromok között épen megtalált pieta-képet helyezte ki nyilvános tiszteletre. Uradalmában Szent Anna évenkénti ünnepnapjait nagy ájtatossággal rendelte megünnepelni, s végül földi pályafutását is az üdvösségre vezető halálért közbenjáró Szent Anna napján fejezte be, 1771-ben.

Szent Annának e segítő hatalmát tartotta szem előtt az ipolytarnóci Bory-család, amikor 1813-ban családi sírboltként is szolgáló búcsújáró temetői kápolnát épített, búcsúkiváltságot nyervén hozzá Szent Anna ünnepére a római apostoli szentszéktől. A hely máig a környékbeli falvak zarándok-helye. Heves megyében, az Erdőtelek melletti Hanyi-pusztán a Buttler-grófok létesítettek búcsújáróhelyet Szent Anna tiszteletére. Az alapítói szándéknak megfelelően uradalmuk népe évente a keresztjáró napoktól 9 kedden át egészen Szent Anna ünnepéig zarándokolt körmenetileg ide és misét hallgatott. A jámbor szokás hamarosan túlhaladta a helyi kultusz kereteit és messzi vidékek, így Mezőkövesd parasztnépét is megmozgatta még néhány évtizede is.