A létfenntartás súlypontja a földművelésről az állattartásra, az élet az addig virágzó tell településekről (lakóhalom, melyet több egymásra települt kultúrréteg alkot) és hozzájuk tartozó kisebb síkvidéki falvakról a tanyaszerű telepekre helyeződött át.

Az átalakulás az anyagi kultúrában is jól megfigyelhető. A korábbi (Tisza és Herpály–Csőszhalom kultúra) szemet gyönyörködtetően díszített és festett kerámiái eltűnnek és egy durvuló kerámiahorizont követi őket. A korai rézkorban megjelennek a hegyes bütykökkel díszített csőtalpas tálak, edények, olykor kerek, ritkán szögletes áttöréssel. A csőtalpas tálak vidékünk korai rézkorának vezérleletei, ahogyan a bütykökkel ellátott korsók is.

A leletek jelentősége abban áll, hogy megyénk területéről a korai és középső rézkorba datálható edények viszonylag ritkán kerülnek elő, a Szatmári síkságról pedig ezt megelőzően nem ismertünk erre az időszakra keltezhető lelőhelyet.


Tompa György


Csőtalpas tál
Lelőhely: Panyola–Vásármező-dombja, 204. objektum, 2003
Kor: Kora rézkor, Tiszapolgár kultúra, Kr. e. V. évezred eleje – IV. évezred vége
Gyűjtemény: Jósa András Múzeum régészeti gyűjteménye, ltsz. 2003.499.2.
Méretek: perem átmérő 23,4–25,4 cm, alj átmérő 12,6 cm, magasság 14,6–15,4 cm


Korsó
Lelőhely: Panyola–Vásármező-dombja, 201. objektum, 2003
Kor: Kora rézkor, Tiszapolgár kultúra, Kr. e. V. évezred eleje – IV. évezred vége
Gyűjtemény: Jósa András Múzeum régészeti gyűjteménye, ltsz. 2003.495.2.
Méretek: perem átmérő 6,6 cm, alj átmérő 4 cm, magasság 16,9 cm