2024. december 30. hétfő
Dávid
Szépművészeti Múzeum - Budapest
 |
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út 41.
Telefonszám: (1) 469-7100
E-mail: info@szepmuveszeti.hu
Nyitva tartás: K-V 10:00-18:00, belépés és pénztár 17:00-ig, a kiállítások zárása 17:30-kor kezdődik a legfelső szintről.
|
Szépművészeti Múzeum
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A Vanity Fair magazint 1866-ban alapították, célja a viktoriánus társadalom visszáságainak kigúnyolása volt. A hetilap témái az aktuális történések, a divat, színház, könyvek, társadalmi események, a legfrissebb botrányok, rejtvények és folytatásos regények voltak.
Egy-egy teljes oldalnyi színes litográfia karikatúra jelent meg minden számban, a téma általában valamelyik kortárs híresség volt – tudósok, államférfiak, katonák, egyházi személyiségek, üzletemberek, sportolók. Több mint kétezer karikatúra jelent meg összesen a lap létezésének ideje alatt, egészen 1914-ig.
A cseh karikaturista
Nemzetközi művészcsoport készítette a litográfiák rajzait, közöttük Karel Václav Klič (másképpen Karl Klietsch) cseh származású, de Bécsben élő és működő festő és fotográfus, karikaturista és illusztrátor. Olyan tehetségesnek bizonyult, hogy tizennégy éves korában felvették a prágai Képzőművészeti Akadémiára, de mivel a mestereiről gúnyrajzokat készített, hamar el is távolították onnan. Előbb Brünnben, majd Budapesten, végül Bécsben működött, mindvégig foglalkoztatta a sokszorosítás mind hatásosabb és gyorsabb technikájának kidolgozása, ő volt a heliogravűr (fénynyomat) egyik feltalálója. A századfordulón már Angliában igyekezett elterjeszteni és hasznosítani ezt a technikát.
Karikatúra az európai hírnevű magyar politikusról
Andrássy Gyula 1871 és 1879 között az Osztrák-Magyar Monarchia közös külügyminisztereként az európai hírnevű politikusok közé tartozott. Így készülhetett róla is karikatúra a Vanity Fairben, azon kevés, nem angol híresség között, akiket a lap erre érdemesnek talált. Mikszáth Kálmán így fogalmazott róla: „Andrássy Gyula gróf csúcsa volt a magyar úri nobilitásnak és a magyar szellemnek. Ha Deák Ferencz a magyar paraszt inkarnácziója, azoknak összes bölcsesége egy fejben, Andrássy a magyar úr finomsága, charme-ja és szeretetreméltósága desztilált alakban. Nagy úr tudott lenni, a nélkül, hogy gőgös legyen, mindenkit megnyert, sőt megigézett, a nélkül, hogy leereszkedőnek látszanék.”
A karikatúra a többi ábrázoláshoz képest szokatlan módon, öltönyben, cilinderrel a fején mutatja Andrássyt az 1877. január 6-i lapszámban, „Hungary in effigy” felirattal, amely egyszerre utal arra, hogy az országot képviseli, annak megszemélyesítője, és feltehetőleg célzás a felirat a párizsi emigráció alatt történt jelképes (in effigie) felakasztására is.
Egy-egy teljes oldalnyi színes litográfia karikatúra jelent meg minden számban, a téma általában valamelyik kortárs híresség volt – tudósok, államférfiak, katonák, egyházi személyiségek, üzletemberek, sportolók. Több mint kétezer karikatúra jelent meg összesen a lap létezésének ideje alatt, egészen 1914-ig.
A cseh karikaturista
Nemzetközi művészcsoport készítette a litográfiák rajzait, közöttük Karel Václav Klič (másképpen Karl Klietsch) cseh származású, de Bécsben élő és működő festő és fotográfus, karikaturista és illusztrátor. Olyan tehetségesnek bizonyult, hogy tizennégy éves korában felvették a prágai Képzőművészeti Akadémiára, de mivel a mestereiről gúnyrajzokat készített, hamar el is távolították onnan. Előbb Brünnben, majd Budapesten, végül Bécsben működött, mindvégig foglalkoztatta a sokszorosítás mind hatásosabb és gyorsabb technikájának kidolgozása, ő volt a heliogravűr (fénynyomat) egyik feltalálója. A századfordulón már Angliában igyekezett elterjeszteni és hasznosítani ezt a technikát.
Karikatúra az európai hírnevű magyar politikusról
Andrássy Gyula 1871 és 1879 között az Osztrák-Magyar Monarchia közös külügyminisztereként az európai hírnevű politikusok közé tartozott. Így készülhetett róla is karikatúra a Vanity Fairben, azon kevés, nem angol híresség között, akiket a lap erre érdemesnek talált. Mikszáth Kálmán így fogalmazott róla: „Andrássy Gyula gróf csúcsa volt a magyar úri nobilitásnak és a magyar szellemnek. Ha Deák Ferencz a magyar paraszt inkarnácziója, azoknak összes bölcsesége egy fejben, Andrássy a magyar úr finomsága, charme-ja és szeretetreméltósága desztilált alakban. Nagy úr tudott lenni, a nélkül, hogy gőgös legyen, mindenkit megnyert, sőt megigézett, a nélkül, hogy leereszkedőnek látszanék.”
A karikatúra a többi ábrázoláshoz képest szokatlan módon, öltönyben, cilinderrel a fején mutatja Andrássyt az 1877. január 6-i lapszámban, „Hungary in effigy” felirattal, amely egyszerre utal arra, hogy az országot képviseli, annak megszemélyesítője, és feltehetőleg célzás a felirat a párizsi emigráció alatt történt jelképes (in effigie) felakasztására is.
|
|
