A Magyar Nemzeti Galéria a magyar művészet meghatározó alakjait feldolgozó sorozatát folytatva 2013-ban a modern magyar művészet, az avantgárd egyik legjelentősebb alakjának, Bálint Endrének rendez kiállítást. A művész születésének 100. évfordulója alkalmat ad arra, hogy egy átfogó, életműkiállítással idézzük fel munkásságát.

Bálint Endre századunk egyik legtitokzatosabb művésze. A titok egyik nyitja Bálint sokoldalúsága, s éppen ez a sokoldalúság adja az értelmezés egyik nehézségét, mert Bálint gyakran különböző kifejezési formákban közli velünk mindazt, amit önmagában és a világban felfedezett. Készített festményt, objekt-et, fotómontázst, kollázst, monotypiát, és írt verset, önéletrajzot. Életműve változatosságában és eredetiségében egyedülálló. Ezt az életművet 1984-ben láthattuk utoljára a Műcsarnokban. De ez a tárlat annál többet nyújt a látogatóknak. Az itt szereplő csaknem háromszáz mű közt lesznek olyan alkotások melyet most láthat először a nagyközönség, eddig magángyűjteményekben rejtőztek.

Bálint Endre a XX. század második felének egyik legkiválóbb magyar művésze. Szellemi fejlődését nagyban befolyásolta, hogy, apja a Nyugat művészeti kritikusa, nagybátyja Osváth Ernő a lap főszerkesztője volt. Nagy hatást gyakorolt rá barátja Vajda Lajos, ekkor döbbent rá, arra, hogy egy forma több különböző gondolat kifejezése lehet. S így nem véletlen, hogy alapító tagja lett a Vajdát szellemi elődként vállaló Európai Iskolának. Többször járt Párizsban, az európai művészet centrumában művészi fejlődésének különböző fázisaiban. 1957-1962 közti párizsi tartózkodása alatt alakult ki sajátos stílusa, ez a "képzettársításos öntudatlan önvallomás". Megteremtette az érzelmek formába öltöztetett kifejezésének lehetőségét. A lélek kisebzettségének, a félelmek marólúgjának, a halálfélelem belső, idegesen megremegtető következményeinek együttese hozta volna létre képeimet, és volt bátorságom....szinte közszemlére tenni önmagam, íme, ez vagyok én...

Bálint Endre személyének jelentőségét fokozza, hogy szerepe mindig fontos volt korának művészeti folyamataiban, alkotó közösségeiben, úgy, mint a Vajdához kapcsolódó új szemléletet teremtő csoportosulásban, vagy az Európai Iskolában. A Kádár-rendszer tűrt és tiltott művészetének aktív formálója, (kritikákat, kiállításmegnyitókat ír) feltörekvő tehetségek támogatója (Ország Lili), fiatal generációk példaképe.

A mester munkásságához hasonló mély, hiteles kitárulkozással, aprólékos őszinteséggel akarja a tervezett kiállítás bemutatni, hogy ki volt Bálint Endre. A magukért beszélő művek legszélesebb körű (külföldön, főleg Párizsban lévő műveinek hazahozatalával) bemutatásán túl, Bálint emléktöredékekből építkező művészetének megértéséhez a lehető legteljesebb spektrumban (festmények, kollázsok, monotypiák, objektek) kívánja megidézni a festő alakját. Magyar (Vajda Lajos, Czóbel Béla) és külföldi kortársainak (Braque, Chagall, Picasso, Max Ernst) alkotásaival, dokumentumokkal, fotókkal, filmekkel, alkotói korszakai miliőjének (párizsi padlásszobája, a híres Rottenbiller utca 1.) megidézésével.

1958-ban az Édition Labergerie kiadásában Bálint több mint ezer illusztrációjával megjelent a Jeruzsálemi Biblia. Az ábrázolásokban vizuális ötletek sokasága ölt testet, s ez befolyásolta saját stílusának kialakulását, e híressé vált illusztrációk is segítik a bálinti stílus megértését.

A kiállításhoz egy új, átfogó kutatásokon alapuló könyv, monográfia készül, eddig soha nem publikált dokumentumok, fotók, életrajzi adatok, emlékezések sorával, hiszen ezek Bálint művészetének megértéséhez rendkívül fontosak. Bálint Endre életműve egy különleges önéletrajz, egy többrétegű, változó való-álom-halál világ, melynek megfejtéséhez át kell küzdeni magunkat egy sajátos hieroglifa-rendszeren. A művész korszakainak elemzése mellett kifejtésre kerül a "Bálint-kód", az álomábrák megfejtése. A megfejtéshez segítséget nyújtanak versei, írásai, hiszen ugyanabból az élményből, belső érzelemvilágból születnek. Ezért a versek (melyek nagy része még publikálatlan) és a festmények párhuzamba állítása érdekes összefüggések felfedezésére adna lehetőséget. Több mint 200 színes fotó adna teljesebb képet az életműről, eddig soha nem reprodukált, részben lappangó művek közlésével.