Fővárosunkban évről évre egyre többen szállnak kerékpárra annak közlekedési és környezetvédelmi előnyeit élvezve. Az utóbbi évtizedekben elviselhetetlenül megnőtt autóforgalomra reagálva egyre több civil csoport alakult, amelyek a kerékpárral való közlekedés feltételeinek javítása mellett lobbyznak, s kialakult egy sajátos budapesti kerékpáros szubkultúra is.

Kiállításunk célja, hogy grafikák, fotók, útmutatókönyvek, plakátok, kisnyomtatványok, szabályrendeletek, filmhíradó-részletek, valamint antik és jelenleg is használatban lévő kerékpárok segítségével mutassa be a kérdéskör eddig kevésbé ismert aspektusait a 19. század második felétől napjainkig. Úgy véljük, hogy a téma történetiségének kidolgozása és bemutatása sokban segíti az aktuális problémák megértését, s így tárlatunkkal bekapcsolódhatunk a kétkerekes közlekedésről szóló civil diskurzusba is.

A kiállítás három témakör köré csoportosítva mutatja be a nagyvárosi kerékpározás kultúrtörténetét. Az első egység a "vasparipának" a polgári társadalom egyik szórakozási eszközeként történt budapesti megjelenését, meghonosodását mutatja be. Korabeli újságcikkek, fotók és könyvek segítségével szemléltetjük az első velocipédek fővárosi fogadtatását, majd fokozatos tömegtermékké válását, aminek köszönhetően egyre szélesebb társadalmi rétegek engedhették meg maguknak, hogy kerékpáron járjanak munkába, bevásárolni vagy kirándulni. A tárlat kiemelten foglalkozik a korabeli gyártókkal, a biciklis viselkedési szabályok, rendeletek fejlődéstörténetével és a kerékpár, mint munkaeszköz megjelenésével is.

A kiállítás másik egysége a női emancipáció és a kerékpározás összefüggéseit láttatja a 19. század végén és a 20. század elején. Kiindulópontunk egy újsághír: 1892-ben az amerikai újságírónő, Elizabeth Pennel Berlintől egészen Budapestig kerekezett velocipédjén, ezzel is demonstrálva a férfiak uralta polgári társadalom számára, hogy a nők is képesek komoly sportteljesítményekre. A tárlat ezen része elsősorban a nők jogainak fokozatos kiterjesztésén és a női divat változásain keresztül mutatja be a női emancipáció és a kerékpározás kapcsolódási pontjait.

A kiállítás aktuális kérdéseket, valamint a kerékpáros sportot feldolgozó részének a Kiscelli Múzeum kriptája ad helyszínt. A különböző gyorsasági és ügyességi kerékpáros sportágak mellett itt mutatjuk be Európa legrégibb épített kerékpárpályája, az 1896-ban épült Millenáris Velodrom történetét. A kriptában kapnak helyet ugyanakkor a kerékpáros divatot és szubkultúrát, valamint ennek reprezentációs színtereit (futár szubkultúra, romkocsmák, közterek stb.), s végül a kerékpáros közlekedés tömegmozgalommá válásának főbb elemeit (pl. a Magyar Kerékpáros Klub akciói, Critical Mass kerékpáros felvonulás) bemutató fotók és tárgyak.

A kiállításban az archív fotók, plakátok és könyvek mellett jórészt magángyűjtőktől származó kerékpárok - mintegy 100 darab, melyek közül jó néhány egészen különleges - is láthatók. A tárlatot számos múzeumpedagógiai program és rendezvény kíséri.