Kiss Manyi idén lenne 100 éves. Zágon és családja mindennél fontosabbak voltak számára: nyaranként vissza-visszatért szülőföldjére, művészete is ebből a talajból gyökerezett. Bár a tárgyak, a képek csak halvány lenyomatai lehetnek egy ember életének, egy művész pályája szempontjából mégis konkrét fogódzót jelentenek az emlékek megőrzéséhez. Segíthetnek abban az idelátogató emlékezetében a színésznő, a XX. századi magyar színjátszás egyik legnagyobb tehetsége méltó módon fennmaradjon.

A Székely Nemzeti Múzeum, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet - immár 5 éves együttműködése során - számos sikeres kiállítást hozott létre. Ez alkalommal számos olyan színháztörténeti jelentőségű dokumentumot hoz nyílvánosságra, amely az utóbbi évek kutatásai, az EMKE Szabédi Emlékház, Kónya Ádám muzeológus, a hamburgi Uferini dinasztia, valamint Kiss Manyi unokaöccsének, Kiss Albert és családjának fáradhatatlan munkája révén került napvilágra.

A tárlat a szokásos látványelemeken túl tartalmazza annak a bélyegnek a muszterpéldányát, amelyet a Magyar Posta bocsátott ki a centenárium tiszteletére, és azt is megtudhatjuk, hogy mi volt a színésznő kedvenc játéka.

Kiss Manyi 1911-ben született az erdélyi Magyarlónán, de már csecsemőként Zágonba vitték, ahol nagynénje és férje fogadták örökbe. Boldog gyermekkora volt, amire mindig szeretettel emlékezett vissza. Kisgyermekkorában zongoraművésznőnek készült, de már tizennégy évesen a kolozsvári Izsó Miklós féle színitanodába járt, első szerepeit is itt kapta.

1928-tól Szegeden volt szubrett, naiva, komika, statiszta és táncosnő. A harmincas években a Fővárosi Operettszínház szerződtette, majd a Vígszínházhoz került. 1954-től egészen 1971-ben bekövetkezett haláláig a Madách Színház társulatának tagja volt.

Élete első sorsdöntő sikerét az Operettszínházban aratta, 1940-ben Eisemann Mihály Fiatalság bolondság című darabjában.

A film világa is felfedezte, több mint száz filmszerepe végigkísérte egész életét. 1954-ben Jászai Mari-díjat kapott filmbeli megható öregasszonyaiért.

Ezután újabb drámai szerepek következtek, 1957-ben Anna Frank naplójában Edit szerepét játszotta. 1957-ben Kossuth-díjat kapott, majd 1958-ban eljátszotta a Kurázsi mama máig is emlékezetes címszerepét.