A 16. században jelentek meg az első, teljes évre szóló naptárak. A kalendáriumok eleinte főként vallási ünnepekről és asztrológiai jóslatokról informálták az olvasókat, később pedig a mindennapi élethez kapcsolódó praktikus tanácsokat is tartalmaztak. A 19. századra a háztartások szinte elengedhetetlen kellékei lettek, melyek modern formái mind a mai napig életünk meghatározó részei.

A tárlat 19. századtól egészen napjainkig mutatja be a kalendáriumok fejlődését, átalakulását. A legkorábbi darab a Grünn-Orbán féle kalendárium 1813-ból, de egy 1853-as, Jókai Mór által szerkesztett példányt is megcsodálhatnak az érdeklődők. A huszadik század elejére jellemző hirdetéseket tartalmazó falinaptárakat is kiállítanak majd, valamint látható lesz az ötvenes években propaganda célra használt Kincses Kalendárium is.

Emellett a látogatók kártyanaptárak segítségével nosztalgiázhatnak: megszűnt állami nagyvállalatokat hirdető anyagokat is kiállítanak, melyeken - nyugati mintára - gyakran lenge öltözékű hölgyekkel reklámozzák az Olympos vagy éppen az ÁFÉSZ termékeit. A kiállítás egészen a 21. századig folytatódik, hazai és külföldi naptár-különlegességeket mutat be. Például azt az ezüst érmét, melynek egyik oldalán egy 2000. évi, körkörös naptár látható.

A kiállítás mellett a hónap műtárgyával, 1848-as tárlattal és komolyzenei koncerttel is várják az érdeklődőket a 2012-es év első múzeumi hetén a szegedi közgyűjtemények.