A hazai neveléstörténet egyik legkevésbé kutatott területének bemutatására vállalkoznak a kiállítás rendezői, P. Bálind Márta és Munkácsy Gyula. A címadó Comenius-mű az iskolai oktatás első képeskönyveként csupán egyetlen fejezetet képvisel a szemléltetés történetéből. Illusztrációi frízszerűen ölelik körbe a kiállítási tereket, a világról szerzett ismeretek egységes összekapcsolását reprezentálják. Ezen a vizuális idézeten végigkövethetjük, hogy milyen jelenségek és fogalmak váltak az iskolai szemléltetés tárgyává, felépítve egy "látható világ" konstrukcióját.

A rendezőelv elsősorban nem a szemléltetés történeti vonulatát követi, hanem a szemléltetéssel kapcsolatban módszertani és elméleti kérdéseket fogalmaz meg, túllépve egy egyszerű és kínálkozó taneszköz-tipológián. A kiállítás történeti íve a 18. századi nagyszombati egyetem fizikai eszközétől a 20. század végének multimédiás bemutató rendszeréig fogja át a "nézeti oktatásmódot".

A legrégibb tárgy egy úgynevezett "biztosegyensúlyú baba" - vékony drótszálon egyensúlyozó fehérhúsú puttó -, mellyel hajdan a jezsuita professzorok a súlypont elhelyezkedésének törvényszerűségeit bizonyították. A jelentős számban látható optikai eszközök közül a legkorábbi az 1850-es évekből a Duboscq-féle ívfényvetítő. A szem működési elvét a fiziológiai optika alapján egy szemmodell mutatja. Természetesen nem hiányozhat a "széplátó", vagyis a kaleidoszkóp, a mozgókép ősének tartott "forgó csodahenger", a zootrop vagy a kúpanamorfózis sem. Kivételes érdeklődésre tarthat számot egy iker laterna magica, "a köd- vagy fátyolképekhez" való készülék. A vetített képes demonstrációt mutatja be az a diafal, melyet az Uránia Szemléltető Taneszközök Gyára által az 1920-as években készített üvegdiákból állítottak össze.

A pedagógusok által készített egyedi szemléltetőeszközök bemutatása mellett újabb gondolatkört képeznek azok a tárgyak, amelyek a korszak legfrissebb találmányaiként kerülnek be az iskolába, mint például az Edison-fonográf, a Bell-telefon. A vetítőberendezések közül az episzkópokat, epidiaszkópokat is az elsők között hasznosította az iskola.

A mesterségesen előidézett tapasztalatokat kísérlet formájában újból és újból átélhetjük. Foglalatoskodhatunk alul- és felülcsapós vízikerekekkel, dinamókkal, spektroszkóppal, szalagos magnóval, school-computerrel. A mindennapi megismerés folyamatai az iskola falain belül jellegzetes mikrovilágokat teremtenek, ezeket szemlélhetjük és tapasztalhatjuk meg tárlaton.

Bogdán Melinda