A kiállítás a kádári konszolidáció két évtizedébe enged betekintést, egy olyan korba, melynek kezdetét politikatörténeti szempontból az 1963-ban meghirdetett amnesztia jelenti. A mindennapi élet területén persze a cezúrák nem mindig esnek egybe a politikatörténeti fordulópontokkal. Korszakunkban sem, hiszen az 1960-as évek végéig sok tekintetben a két világháború közötti szokások, hagyományok éltek tovább. A civilizációs fejlődésnek köszönhetően az életmód területén a legnagyobb változás az 1960-1970-es évek fordulóján következett be. Ez az az időszak, amikor a modernizáció - különösen a városi otthonokban - egyre elterjedtebbé válik, egyre több háztartásban jelennek meg a házimunkát segítő gépek, illetve egyre általánosabbá válnak a szórakoztatás új eszközei: a televízió, magnó, lemezjátszó, táskarádió. A korban olyan új státuszszimbólumok jelennek meg, mint a trabant, a zsiguli, a telek és a hétvégi ház. A fiatalok körében hódít a miniszoknya, a farmernadrág, a hosszú haj, a beat- és a rockzene.

A tárlat elsősorban a hétköznapi élet, a szűkebb és tágabb lakókörnyezet tárgyi világát eleveníti fel, illetve bemutatja azokat a nagyarányú változásokat, amelyek a város arculatát ebben az időszakban jelentős mértékben átalakították. A korszak politikatörténeti feldolgozása nem tárgya a kiállításnak, ugyanakkor szükségesnek láttuk, hogy egyértelműen utaljunk a rendszer pártállami diktatúrán alapuló jellegére.

A kiállításra összegyűlt gazdag anyag számára kicsinek bizonyult a múzeum időszaki kiállítóterme, ezért a bemutatásba bevontuk a múzeum előtti teret is: idekerült az egykor a főposta előtt álló hírlapárusító pavilon, berendezve korabeli újságokkal, illetve a Múzeumok Éjszakáján számos oldtimer jármű is. A kültéren kívül az időszaki kiállító teremhez vezető lépcsőházat is hasznosítottuk: itt kapott helyet az a grafikai sorozat, amelyet neves művészek - Würtz Ádám, Bence Gyula Végh András - a Városi Tanács felkérésére Szekszárd felszabadulásának 30. évfordulójára alkottak. A lépcsőforduló falára került a kiállítás nyitó képe, bevonuló fiatalokkal 1961-ből a MÁVAUT akkoriban átadott, új szekszárdi állomásán.

A lépcsőkön felfelé haladva a falakon elhelyezett városfotók segítségével is az 1960-as évek világát idézzük fel a buszpályaudvartól a központ felé haladva, mára már lebontott, átalakított, vagy funkciót váltott épületekkel.